Kína ambiciózus bitcoin bányászbirodalma veszélyezteti a káros kibocsátás ellen tett globális erőfeszítéseket

Kína energiára éhes bitcoin bányái, amelyek a kriptovaluták globális kereskedelmének közel 80 százalékát teszik ki, veszélyeztethetik az ország éghajlati célkitűzéseit – áll a Nature folyóirat tanulmányában.

A Bitcoin és más kriptovaluták a „blockchain” technológiára támaszkodnak, amely a tranzakciók megosztott adatbázisa, megerősítéssel és titkosítással ellátva. A hálózatot „bányászoknak” nevezett személyek biztosítják, akik nagy teljesítményű számítógépekkel ellenőrzik a tranzakciókat, jutalomként pedig bitcoinokat szerezve, ám ezek a számítógépek hatalmas mennyiségű áramot fogyasztanak. Soron kívül A hét első felében napsütés, a második felében esős és szeles lesz az idő

A tanulmány szerint Kína bitcoin-bányáinak mintegy 40 százaléka szénnel működik, míg a többi megújuló energiát használ. A szénüzemek azonban hatalmasak, ezzel pedig alááshatják Peking azon ígéretét, miszerint 2030 előtt minimálisra csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, és 2060-ra abszolút szén-dioxid-semlegessé válnak.

A Nature keddi tanulmánya megállapította, hogy az ellenőrizetlen kínai bitcoin-bányák 130,5 millió metrikus tonna szén-dioxidot bocsáthatnak ki 2024-ig – mely közel azonos Olaszország vagy olajban gazdag Szaúd-Arábia éves üvegházhatásúgáz-kibocsátásával.

Az olcsó áramhoz és hardverhez hozzáférő kínai vállalatok 2020 áprilisától a globális bitcoin blokklánc-műveletek 78,89 százalékát kezelték, mely magában foglalja az új érmék verését és a kriptovaluta tranzakciók nyomon követését.

A kínai kormánynak a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére kell összpontosítania a megújuló forrásokból történő stabil ellátás biztosítása érdekében. S amennyiben a megújuló energiaforrásokat használó régiókban olcsóbb lenne az energiaellátás, a bányászokat arra ösztönöznék, hogy inkább a tiszta energiákkal működő régiókba költözzenek.

Ebben az évben a kriptobányászat várhatóan a világ teljes villamosenergia-termelésének 0,6 százalékát fogja felhasználni, vagy akár meghaladhatja Norvégia éves felhasználását – derül ki a Cambridge-i Egyetem Bitcoin Villamosenergia-fogyasztási Indexéből.

A bitcoin ára az elmúlt évben ötszörösére nőtt, márciusban rekordmagasra, több mint 61 ezer dollárra emelkedett, most pedig éppen a 60 ezer dolláros határ alatt mozog. A várható nyereségre való tekintettel a szén-dioxid-adó kivetése azonban nem volt elegendő a bányászok visszatartására az országban.

A pénzmosás visszaszorításának érdekében Kína 2019-ben betiltotta a kriptovalutákkal történő kereskedelmet, a bányászat azonban továbbra is legális, a kínaiak pedig ki is használják a lehetőséget, azonban a természet kárára: az országban a szénnel működő régiókban található a legtöbb bányász, hiszen ott a legolcsóbb az áramellátás – írja a The Guardian.