Hátráltatja a klímaváltozás elleni harcot a közösségi média
Számos tudós riadót fújt, miszerint a közösségi médiában megjelenő álhírek és tévhitek erősen aláássák a klímaváltozás megfékezése érdekében meghozott hosszabb távú döntések hatékonyságát.
Porto Velho, 2019. augusztus 25.
Lángol a dzsungel a Rondonia brazil szövetségi államban lévő Porto Velho közelében 2019. augusztus 24-én. Az Amazonas vidékén napok óta erdőtüzek pusztítanak. A Föld tüdejének is nevezett amazonasi esőerdő a legnagyobb a világon. Létfontosságú a szén-dioxid elnyelésében, ezáltal lassítja a globális felmelegedést. Hozzávetőleg egymillió őslakos és hárommillió növény- és állatfaj él a vidéken. A brazil kormány bejelentette, hogy 44 ezer katonát és katonai repülőgépeket vet be a tomboló erdőtüzek megfékezése érdekében.
MTI/EPA-EFE/Joedson Alves
A Royal Swedish Academy of Science által készített jelentésben kihangsúlyozták, hogy az egészségesebb és hosszabb életű bolygó kialakítása érdekében hozott intézkedések, mint a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának csökkentése, a túlhalászás visszaszorítása, komoly nehézségekbe fog ütközni, ha továbbra is olyan támadás zúdul rájuk, mint amit a közösségi médiában lehet tapasztalni.
A globális felmelegedés és a különböző állat- és növényfajok kihalása elleni nemzetközi fellépés komoly gondba kerülhet az álhírek és a tévhitek miatt – idézte a The Guardian. A tanulmány egyik szerzője, Owen Gaffney úgy fogalmaz:
„A közösségi média beszámolók egy annyira toxikus környezetet hoztak létre, hogy most már kifejezetten nehéz elkülöníteni a tényeket a fikciótól. Az emberiség egyik legnagyobb kihívása jelenleg, hogy egyszerűen nem tudjuk elkülöníteni a valóságot a kitalációtól. Ez ássa alá a demokráciákat, és korlátozza a lehetőségeket a bolygó megmentése terén”
Carl Folke, a tanulmány vezetőszerzője osztotta Gaffney véleményét, ugyanakkor megjegyezte, hogy már egyre több kormányon látszik az akarat, hogy a környezeti katasztrófa képezte fenyegetést valamilyen módon megakadályozzák. Hozzátette: a média még mindig polarizálja a nyilvánosságot, amely „bizonyosan nem válik a helyzet javára”.
A jelentésből egyértelműen kiderül, hogy a feladat nagyon nem lesz egyszerű, már csak az egyéb szempontok miatt sem. A Föld rendkívül gyorsan népesedik, és a tanulmány kalkulációja szerint akár a tízmilliárd fős lakosságot is elérhetjük globálisan, mely erősen megugró igényeket és a természet további felemésztését von(hat)ja maga után.
A hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmány egyfajta alapként szolgál a történelem első „Nobel-díj csúcstalálkozójára”, amely a „Mi Bolygónk, Mi Jövőnk” tematikára épül fel. Eredetileg tavaly tartották volna az első találkozót, ám a koronavírus-járvány ennek is megálljt parancsolt, viszont idén sikerülni fog megtartani egy virtuális eseményként április 26-28 között.
Gaffney, aki a találkozó egyik szervezője is, kihangsúlyozta a tematika kapcsán, hogy a cél a klímaváltozás megfékezésének különböző módjaira való felhívás, és értekezés arról, hogy a mesterséges intelligencia vagy a szintetikus biológia hogyan tudná megmenteni a bolygónkat.
