Tálibok: Nem lesz együttműködés az USA-val az Iszlám Állam ellen
A tálibok szombaton kizárták az együttműködést az Egyesült Államokkal az afganisztáni szélsőséges csoportok megfékezése érdekében, kompromisszummentes álláspontot képviselve egy kulcsfontosságú kérdésben a korábbi ellenségek közötti első közvetlen tárgyalások előtt, amióta Amerika augusztusban kivonult az országból.
Tálib fegyveresek az Eid Gah mecset kapujánál, ahol ismeretlen elkövetõk pokolgépet robbantottak 2021. október 3-án. Az imaházban Zabihullah Mudzsáhid, a tálib radikálisok eddigi szóvivõje anyjának gyászszertartását tartották, amelyen állítólag több magas rangú tálib vezetõ is részt vett. A támadásban legkevesebb öt civil életét vesztette, többen megsebesültek. Afganisztánban augusztus 15-én kerültek újra hatalomra a radikális iszlamista tálib lázadók, akiket húsz évvel ezelõtt fosztott meg hatalmuktól az Egyesült Államok vezette nemzetközi katonai koalíció.
MTI/EPA 
A tálibok magas rangú tisztviselői és az Egyesült Államok képviselői szombaton és vasárnap Dohában, a Perzsa-öböl menti Katar fővárosában találkoznak. Mindkét fél tisztviselői elmondták, hogy a kérdések között szerepel a szélsőséges csoportok megfékezése, valamint a külföldi állampolgárok és az afgánok evakuálása az országból – a tálibok rugalmasságot ígértek az evakuálással kapcsolatban.
Suhail Shaheen tálib politikai szóvivő az Associated Pressnek elmondta, hogy nem fognak együttműködni Washingtonnal az Iszlám Állam csoport egyre aktívabb afganisztáni tagszervezete elleni fellépésben. Az ISIS számos támadásért vállalta a felelősséget, köztük egy öngyilkos merényletért, amely 46 kisebbségi síita muszlimot ölt meg és több tucatnyit megsebesített, miközben egy mecsetben imádkoztak.
„Képesek vagyunk önállóan is fellépni az ISIS ellen”
– felelte Shaheen arra a kérdésre, hogy a tálibok együttműködnének-e az Egyesült Államokkal az Iszlám Állam leányvállalatának megfékezésében.
Az ISIS könyörtelen támadásokat hajtott végre az ország síita muszlimjai ellen, amióta 2014-ben megjelent Afganisztán keleti részén. A hétvégi dohai találkozók az elsők azóta, hogy az amerikai erők augusztus végén kivonultak Afganisztánból, véget vetve 20 éves katonai jelenlétüknek, és a tálibok hatalomra kerültek az országban. Az Egyesült Államok világossá tette, hogy a tárgyalások nem az elismerés előzményei.
Pakisztán a táliboknak is üzent, arra sürgetve őket, hogy legyenek befogadóbbak, és fordítsanak figyelmet az emberi jogokra, valamint a kisebbségi etnikai és vallási csoportokra. Az afganisztáni síita papok a pénteki támadást követően megtámadták a tálib vezetőket, és nagyobb védelmet követeltek imahelyeiken. Az ISIS társszervezete vállalta a felelősséget, és a merénylőt ujgur muzulmánként azonosította.
Az állítás szerint a támadás célpontjai a síiták és a tálibok voltak, mert állítólag hajlandóak elűzni az ujgurokat, hogy eleget tegyenek Kína követeléseinek. Ez volt a legnagyobb támadás azóta, hogy a külföldi csapatok augusztus végén kivonultak Afganisztánból – írja a Washington Post.
Michael Kugelman, az amerikai székhelyű Wilson Központ Ázsia-programjának igazgatóhelyettese szerint a pénteki támadás további erőszak előjele lehet, mivel az ujgur fegyveresek többsége a Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalomhoz tartozik, amely évtizedek óta biztonságos menedéket talál Pakisztán és Afganisztán határvidékén.
„Ha az ISIS állítása igaz, Kína aggodalma az afganisztáni terrorizmussal kapcsolatban – amelyre a tálibok állítása szerint fogékonyak – fokozódni fog”
– tweetelte a támadást követően.
Afganisztán és Pakisztán egyaránt szeretné élvezni a várható gazdasági előnyöket Kína több milliárdos, Pekinget Közép- és Dél-Ázsiával összekötő „Egy övezet, egy út” kezdeményezés projektjétől, ugyanis hajlandóak voltak figyelmen kívül hagyni, hogy Kína üldözi a muszlim ujgur lakosságot. Zabihullah Mudzsahid tálib szóvivő a múlt hónapban a kínai projektet a régió legfontosabb gazdasági vállalkozásának nevezte.
