Kandahár, 2021. január 17. Afgán katona õrt áll az afganisztáni Nemzeti Biztonsági Igazgatóság egyik kandahári létesítményénél végrehajtott fegyveres merénylet helyszínén 2021. január 16-án. Az utóbbi hónapokban különösen sok célzott támadás történt az afgán fõvárosban, de vidéken is, fõleg újságírók, politikusok, jogvédõk ellen. MTI/EPA/M Sadiq

Joe Biden bejelentette, az Egyesült Államok kivonul Afganisztánból!

Szerző: Nagy Noel

Joe Biden amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy „ideje véget vetni” az Egyesült Államok leghosszabb háborújának azáltal, hogy feltétel nélkül kivonják a csapataikat Afganisztánból.

not image

Nagy Noel

2021. április. 14 - 20:42

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások minden túlzás nélkül történelemfordító esemény volt, ugyanis ezt követően hirdette meg George W. Bush a „terrorizmus elleni harcot”, melyre hivatkozva több országban, köztük Afganisztánban, Szomáliában, Irakban, Líbiában és Szíriában is közbeavatkoztak katonailag, olykor igencsak súlyos háborút előidézve vagy meglévőt elmélyítve.

A katonai intervenciók és azt követő háborúk közül Afganisztán bizonyult a leghosszabbnak és egyben legsúlyosabbnak, itt avatkoztak közbe először. Az eddig véget nem érőnek tűnő afgán háború immáron két évtizede zajlik és legalább 2400 amerikai katona, valamint több tízezer afgán katona és civil életét követelte.

A helyzet az elmúlt két évtized során nem nagyon javult, a nemzetközileg is elismert kabuli kormány ugyanis csak területének egy részét tudja irányítása alatt tartani, a maradék részét a különböző terrorszervezetek, elsősorban a tálibok tartják kontrolljuk alatt.

Joe Biden azonban bejelentette, hogy két évtized után nem folytatják az afgán háborút és az Egyesült Államok szeptember 11-ig – mintegy szimbolikus dátumként – kivonja az összes csapatát az országból. Az elnök szerint eljött az idő, hogy elfogadják, nincs más választás ebben a helyzetben:

„Én vagyok a negyedik amerikai elnök, amelyik hivatalban van a hadsereg afganisztáni szerepvállalása alatt. Két republikánus és két demokrata elnök volt ez idő alatt, és nem kívánom ezt a felelősséget egy ötödik elnök vállára tenni”

fogalmazott.

Mint a France24 is fogalmaz, Biden bejelentése nem tekinthető meglepetésnek, ugyanis Biden szavazóinak körében határozottan népszerűtlen volt az afganisztáni háború, ráadásul elődje, Donald Trump már korábban kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok minden csapatát kivonja.

A döntést azonban többen kritikusan fogadták, mondván, amennyiben kivonulnak az amerikai csapatok az országból, a dzsihadisták azonnal lecsapnak a lehetőségre és az egyébként is instabil központ kormány ellen hadjáratot indítanak. Van olyan is, aki szerint az USA ezzel cserben hagyta Afganisztánt, és a biztos bukásra ítélte.

Liz Cheney, a Republikánus Párt egyik képviselője szerint egy háború nem fog attól véget érni, hogy az egyik fél „otthagyja a csatamezőt” és úgy látja, amennyiben az USA ténylegesen kivonja a csapatait Afganisztánból, az pont azokat a dzsihadistákat fogja megerősíteni, akik megtámadták Amerikát 20 éve.

Szárhud, 2020. november 26. Afgán kisgyerek a tálibok és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harcok miatt otthonukból elmenekült afgán családok számára létesített ideiglenes menedékhelyen a kelet-afganisztáni Nangarhar tartományban lévő Szárhudban 2020. november 26-án. A Save the Children (Mentsük meg a Gyerekeket) nevű nemzetközi segélyszervezet jelentése szerint több mint 26 ezer gyerek vált az Afganisztánban dúló harcok áldozatává 2005 és 2019 között. MTI/EPA/Ghulamullah Habibi

Biden utalt arra, hogy Washington továbbra is támogatni fogja a legitim afgán kormányt, ám nem fog további katonai segítséget nyújtani. Mindössze annyi embert fognak az országban hagyni, amely például a nagykövetség vagy a konzulátus épületének őrzéséhez szükséges.

Egy név nélkül nyilatkozó kormánytisztviselő a döntés hátteréről elárulta, az elnök úgy ítélte meg, az eddigi megközelítés eddig hibás volt, ugyanis ezt feltételekhez kötötte, amely szerint örökké háborúban tartotta volna az amerikai csapatokat.

Anhtony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere kijelentette, hogy Washington egy koordinált kivonulási tervet fog kidolgozni a NATO-szövetségesekkel, melyhez Németország és a brit sajtó értesülései szerint az Egyesült Királyság is csatlakozhat.

A tálibok eközben folyamatosan figyelik a helyzet alakulását és egy nemrégiben nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés szerint biztosak abban, hogy amint kivonulnak a nyugati csapatok, katonai győzelmet tudnak aratni.

Ez viszont hatalmas hátralépés lehet Afganisztán modernizációja és társadalmi fejlődése területén, különösen az afgán nők számára, akiknek jogai folyamatosan bővültek az elmúlt évek során és már kielégítő hozzáférést biztosítottak számukra az oktatás területén is.

A tálibok ezzel ellentétben a szunnita iszlám egyik legszigorúbb formáját követik, mely jóformán megfosztja minden jogától a nőket. Az 1996-2001 közötti országlásuk idején a nőket kitiltották az iskolákból, a közhivatalokból, a zeneiparból és a mindennapi élet legtöbb szegmenséből, és amennyiben újra hatalomra kerülnek, ennek ismét felmerül a veszélye.

Törökország pedig korábban bejelentette, hogy amerikai támogatással békekonferenciát fognak tartani április 24 és május 4 között, ahol az afgán kormány, a tálibok és minden nemzetközileg érintett fél részt fog venni.

Mohammad Naeem, a tálibok katari irodájának szóvivője azonban kijelentette, hogy a lázadók nem hajlandók Afganisztánnal közösen részt venni egy konferencián sem egészen addig, ameddig minden „idegen hatalom” ki nem vonja a csapatát az országból.

Az amerikai szerepvállalás folyamatosan csökkent az évek során, a háború kezdetekor még 100 ezer katonát küldtek Afganisztánba, Trump elnöksége alatt azonban létszámuk 2500 főre csökkent, a NATO-val kiegészülve összesen 10 ezer katona állomásozott az országban egy februári összesítés szerint.