Nincs bizonyíték arra, hogy a fertőzést követően az emberek változtatnának szokásaikon
A George Mason Egyetemi Egészségügyi és Humán Főiskola legújabb kutatása az első egyéni szintű tanulmány, amely a koronavírus-járvány idején bekövetkezett mozgások és tünetek nyomon követésére szolgál.
Fotó: Unsplash/Gabriella Clare Marino 
Hogyan tudnánk jobban megérteni, hogy az emberek hogyan mozognak a járvány idején, és hogyan terjesztik a koronavírust? A New George Mason Egyetem Egészségügyi és Humán Főiskolájának kutatása az első egyéni szintű tanulmány, amely ezt a kérdést feltárja.
Dr. Janusz Wojtusiak vezette a Journal of Healthcare Informatics Research folyóiratban megjelent tanulmányt, melynek során ő és munkatársai 175 önkéntes tüneteit és mozgását követték nyomon a George Mason Egyetem campusán. Megállapították, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a résztvevők megváltoztatták volna mozgásukat a jelentett tünetek alapján.
„Nem észleltünk semmiféle jelentős változást a mozgásban, amikor az embereknek karanténba kellett vonulniuk, másrészt azonban néhány ember szinte egyáltalán nem hagyta el otthonát a világjárvány kezdete óta, míg mások szabadon mozognak” – mondta Wojtusiak.
A résztvevők a Mason COVID HealthCheckTM segítségével rögzítették az esetleges koronavírus-fertőzés tüneteit, valamint GPS és Wi-Fi adatokat, hogy információkat gyűjtsenek a pandémia alatt végzett mozgásukról. Ez lehetővé teszi a kutatók számára, hogy modellezzék és megjósolják a mozgásokat a járvány idején, a jelentett lehetséges koronavírus-tünetekkel együtt.
„Vizsgálatunk során az egyes mozgások és tünetek nyomon követésével az eredményeink hozzájárulhatnak a hatékony közegészségügyi beavatkozásokhoz a koronavírus-fertőzések csökkentése érdekében” – magyarázza Wojtusiak.
Ezenkívül Wojtusiak és munkatársai elemezték az azonosítatlan Mason COVID HealthCheckTM adatokat, és megállapították, hogy a fejfájás a leggyakrabban jelentett tünet, sőt, ha bármilyen más reakciót jeleznek, a fejfájás mindig kísérő tünetként szerepel, emellett egyéb gyakran jelentkező tünetek közé tartozott a köhögés és a torokfájás is.
A résztvevők mozgási szokásai eltérőek voltak, egyesek csak elengedhetetlen utazások miatt hagyták el otthonukat, mások pedig többet mozogtak. A mozgás következetes volt a vizsgálati periódus alatt, amely magában foglalta azt az időszakot is, amikor Virginia lezárás alatt volt, és amikor nem. A résztvevők átlagosan heti 224 kilométert utaztak, és átlagosan kevesebb, mint hat helyszínt látogattak meg hetente.
Ez az alacsony átlagos teljesítmény és a meglátogatott helyek száma arra utal, hogy a koronavírushoz kapcsolódó korlátozások befolyásolták mozgásukat. Azt is megállapították azonban, hogy még akkor is, amikor a résztvevők beszámoltak a fertőzés tüneteiről vagy a más fertőzöttekről való érintkezésről, nem változtatták meg mozgásukat a közegészségügyi útmutatásoknak megfelelően.
A George Mason Egyetemen nagyon alacsony a fertőzés aránya, és az adott időszakban a vizsgálat egyik résztvevője sem számolt be koronavírus-fertőzésről, így a kutatók nem tudták összekapcsolni a pozitív teszteket és a mozgást. A jövőbeni elemzés 2020 telének adatait fogja tartalmazni, így több információt nyújthat a fertőzés utáni mozgásról. A kutatók felméréseket és interjúkat is végeznek, hogy minél több adatot szolgáltassanak, ideértve a távolságtartás betartásának vagy be nem tartásának okait is.
