Állandó mozgásban vannak a Mars felszínének fodros homokbuckái
Kutatók bebizonyították, hogy a korábbi feltételezéseikkel ellentétben a homokon található gigantikus hullámok fokozatosan vándorolnak a vörös bolygó felületén.
Kutatók bebizonyították, hogy a korábbi feltételezéseikkel ellentétben a homokon található gigantikus hullámok fokozatosan vándorolnak a vörös bolygó felületén.
A fodros homokdűnék nem számítanak egyedülálló jelenségnek, mivel a Földön szintén eléggé elterjedtek, elég csak a Szaharára gondolnunk, azonban a Mars több százezer évvel ezelőtt formálódott kolosszális dűnéi arról tanúskodhatnak, hogy a szél intenzitása sokkal nagyobb, mint azt az asztronómusok hitték.
A Journal of Geophysical Research: Planets tudományos magazin múlt havi számában arról írnak a kutatók, hogy ezek az óriási fodrozódások az apró homokszemcsék nagyobb részecskékhez való súrlódása nyomán jöhettek létre, melynek következtében egyszerűen mozgásba lendülhettek ezek a geológiai struktúrák.
A vékony atmoszféra ellenére mégiscsak elegendő erejű szél lehet jelen a Marson, aminek megvan az ereje ahhoz, hogy kialakítsa ezeket a szemkápráztató képződményeket.
A NASA Mars Reconnaissance Orbiter űrszondája segítségével több mint 1 100 homokhullámot elemeztek. Rájöttek, hogy a vörös bolygó fodrozódásai először nagyon régen keletkezhettek, amikor még vastagabb légköre lehetett a planétának.
A mai mozdulatlan dűnék csak látszólag vannak állóhelyzetben, mivel egyetlen földi év alatt 10 centiméterrel változtatják meg a pozíciójukat, ez pedig nagyjából ugyanolyan sebesség, mint amit az iráni Lut-sivatagban észleltek a geológusok.
Talán rossz hír lehet a jövőbeni marsi űrhajósoknak, hogy a bolygó felszínén komolyabb szelek fújhatnak, ezért át kell majd tervezniük az élhető zónájukat, de még a napelemekkel is kibabrálhatnak az időjárási körülmények.
