Kudarcba fulladtak a tárgyalások India és Kína határrendezési ügyében
Az indiai és a kínai hadsereg parancsnokai közötti tárgyalások, amelyek célja a csapatok kivonása a határ menti kulcsfontosságú területekről, patthelyzetbe kerültek, és nem sikerült enyhíteni a 17 hónapja tartó, időnként halálos összecsapásokhoz vezető helyzetet – közölte a két fél hétfőn.
Fotó: Indiai katonai jármûvek az indiai-kínai határ mentén fekvõ Ladak régióba vezetõ úton, a Szrinagartól 81 kilométerre fekvõ Gagangeerban 2020. szeptember 1-jén. Sajtóhírek szerint a Pangong nevû tó keleti partjánál továbbra is feszült a helyzet India és Kína között a határ közelében, ahol korábban legalább húsz indiai katona halt meg a két ország határõrei között kirobbant összetûzésben. Ladakban Kína 90 ezer négyzetkilométer indiai területet követel magának.
(MTI/EPA) 
Az indiai védelmi minisztérium közleményében azt mondta, hogy „konstruktív javaslatokat“ tett, de a kínai fél „nem volt hajlandó“ és „nem tudott előremutató javaslatokat tenni“. Egy kínai katonai szóvivő nyilatkozata szerint „az indiai fél ragaszkodik ésszerűtlen és irreális követelésekhez, ami tovább nehezíti a tárgyalásokat“.
A két hadsereg parancsnokai két hónapos szünet után vasárnap tárgyaltak először a kínai oldalon lévő Moldóban, Ladakh térségében. Február óta mind India, mind Kína kivonta csapatait a Pangong Tso északi és déli partján, a Gogra és a Galwan-völgyben lévő egyes szembenálló helyekről, de továbbra is fenntartanak további csapatokat a többszintű telepítés részeként. Az indiai médiajelentések szerint a csapatokat a Demchok és a Depsang síkságon is kiegészítették.
A vasárnapi tárgyalásokra az indiai hadsereg vezetője csalódottságának adott hangot amiatt, amit a kínai fél által tömegesnek nevezett csapatok és fegyverek telepítése miatt – írja az AP News.
„Igen, aggodalomra ad okot, hogy a nagyarányú felvonulás megtörtént, és továbbra is fennáll, és az ilyen jellegű felvonulás fenntartásához ugyanilyen mértékű infrastrukturális fejlesztés történt a kínai oldalon. Ez tehát azt jelenti, hogy ők (Kína) maradnának. Figyelemmel kísérjük ezeket a fejleményeket, de ha ők úgy döntenek, hogy maradnak, akkor mi is maradni fogunk“
– mondta M.M. Naravane tábornok szombaton.
A nyugati hadszíntér kínai parancsnokságának rangidős ezredese, Long Shaohua közleménye szerint „Kína eltökéltsége szuverenitásának védelmében rendíthetetlen, és Kína reméli, hogy India nem ítéli meg rosszul a helyzetet“.
A hőmérséklet a ladakhi előretolt területeken január környékén 30 Celsius-fok alá csökken. Mindkét oldal csapatai ilyenkor szoktak visszavonulni hagyományos nyári őrhelyeikre, de a 2020 májusában kezdődött összecsapás óta továbbra is a vitatott határ közelében maradnak.
Mindkét ország több tízezer katonát állomásoztatott tüzérséggel, harckocsikkal és vadászrepülőgépekkel támogatva a tényleges ellenőrzési vonalnak nevezett de facto határ mentén. Tavaly 20 indiai katona vesztette életét a kínai katonákkal való összecsapásban, míg Kína közölte, hogy négy katonáját vesztette el.
A tényleges ellenőrzési vonal választja el a kínai és az indiaiak által birtokolt területeket a nyugati Ladakh-tól a keleti indiai Arunachal Pradesh államig, amelyre Kína teljes egészében igényt tart. India és Kína 1962-ben pusztító háborút vívott a határért.
Amióta tavaly elkezdődött a szembenállás, a kínaiak több tucat nagy, időjárásálló építményt építettek a határvonal mentén Ladakh keleti részén, hogy a csapataik télen ott tartózkodhassanak. Új helikopter-leszállópályákról, leszállópályák kiszélesítéséről, új laktanyákról, új föld-levegő rakétaállásokról és radarállásokról is beszámolt az indiai média.
