Akár az egyik fontos szövetségesét is lerohanhatja Ukrajna után Oroszország?
Már nem egyszer említették meg szakértők és politikusok, hogy Moszkva nem fog megállni Ukrajnánál és újabb célpontjai lesznek.
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott képen a volt szovjet tagköztársaságokat tömörítõ, orosz vezetésû Kollektív Biztonsági Szerzõdés Szervezetének (KBSZSZ) örmény békefenntartói egy almati hõerõmûvet õriznek 2022. január 12-én. A kazah hatóságok közlése szerint az elõzõ nap újabb 1678 embert vettek õrizetbe azzal a gyanúval, hogy részt vettek a tüntetõk és a biztonsági erõk közötti, több nappal korábbi heves összecsapásokban. A leginkább Almatit érintették a zavargások, amelyek a cseppfolyós földgáz árának emelkedése miatt robbantak ki.
MTI/EPA/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata 
Most Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij legfőbb tanácsadója és az ukrán tárgyalási delegáció vezetője beszélt arról, hogy kik lehetnek Oroszország következő célpontjai, ahol meglepő nevet is megemlített.
Podoljak ugyanis úgy véli, hogy Lengyelországot, a balti államokat és Kazahsztánt is lerohanhatja az orosz hadsereg – idézte az Ukrinform. Kazahsztán pedig azért is lenne meglepő, mert az ország évtizedek óta Oroszország egyik legfontosabb szövetségese.
„Oroszország teljes körű inváziót indíthat Lengyelország, a balti államok és Kazahsztán ellen is, melyek részei egy globális különleges katonai hadműveletnek, szintén demilitarizációs és nácimentesítő céllal”
Podoljak úgy véli, ezt gyakorlatilag egy orosz parlamenti képviselő is megerősítette, egyértelműen utalt arra, hogy Ukrajna csak a kezdet. Podoljak szavaiból ítélve pedig pontosan ugyanarra a nem túl tiszta ürügyre hivatkozva indulhatnak meg az inváziók, mint Ukrajna esetében.
Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja
Vlagyimir Putyin ugyanis ezt a két fő célt nevezte meg az Ukrajna elleni „különleges katonai hadművelet” kapcsán. Lengyelország és a balti államok logikus folytatás lenne, ugyanis mind a négy ország meglehetősen ellenséges Oroszországgal szemben.
Kazahsztán esete viszont azért érdekes, mert mindössze néhány hónappal ezelőtt, január elején segítettek orosz békefenntartó csapatok a kazah tüntetések idején. Kasszim-Zsomart Tokajev politikája azóta nagyon megváltozott, elkezdett leszámolni az elődjéhez, Nurszultán Nazarbajevhez köthető klientúrával.
Arról is érkeztek hírek ráadásul, hogy Tokajev nem engedélyezte kazah csapatok bevetését Ukrajnában, amely negatív pont lehet Putyin szemében. Érdemes azonban még így is fenntartásokkal kezelni Podoljak kijelentését, mert a kazah-orosz viszony még mindig erősnek tűnik.
