Az orosz vezetés célul tűzte ki, hogy 2030-ra az Ukrajnától elfoglalt régiók életszínvonala is elérje az országos átlagot.
Jelen állás szerint nem tudni, hogy melyik fél állít igazat.
Oroszország és Ukrajna fegyveres konfliktusa miatt november 19-ig meghosszabbította az Országgyűlés a korábban kihirdetett veszélyhelyzetet.
Az ukrán fél szerint az orosz volt, az orosz szerint az ukrán.
Ferenc pápa egy interjúban azt mondta, Ukrajnának a „fehér zászló” bátorságával kell tárgyalnia az oroszokkal a háború végéről, mely két éve kezdődött és melynek folyamán több tízezer ember vesztette életét.
Állítása szerint azok, akik ünnepélyesen hangoztatják, hogy milyen újabb katonai segélyekkel támogatják az ukránokat, pont ők „keresik a legtöbb pénzt”.
Nagyon sok elemző fordította túlzottan a figyelmét arra a csatára, amely a Kreml által képviselt Nyugatellenes patriotizmus és az ideológia egyre kevesebbnek tűnő ellenzője között zajlott – Alekszej Makarkin orosz politikai elemző szerint tévesen.
Az ukrán elnök úgy döntött, hogy a kialakult helyzet miatt haditanácsot hív össze Kijevben.
Dimitrij Szavvin, a Lettországban szerkesztett konzervatív Russian Harbin hírportál egyik szerzője arról írt hosszan, hogy a tavalyi egyik legjelentősebb eseménye az volt, hogy Oroszország több tekintetben is vereséget szenvedett Ukrajna ellen.
Az elemzők megosztottak azt illetően, miért döntött úgy az orosz vezetés, hogy leváltják az Ukrajnában harcoló erők vezetőjét, Szergej Szurovikint.
Vlagyimir Putyin brutális és törvénytelen Ukrajna elleni inváziója, valamint fokozódóan elnyomó belföldi politikája miatt Oroszország az elmúlt tíz hónap alatt a gonosz karikatúrájának szimbóluma lett – állítja Kirill Martinov.