Mennyire vagyunk távol a nyájimmunitástól?
Sokan beszélnek nyájimmunitásról, az oltási terv előrehaladtával pedig lassan lesz is miről beszélni, ám ahhoz, hogy ezt elérhessük, minimum 8 millió embert kellene beoltani Magyarországon.
Fotó: MTI/Vajda János 
A koronavírus-járvány már több mint egy éve keseríti meg életünket, s mivel egyre több ember kapta meg a koronavírus elleni vakcinák valamelyikét, jogosan merül fel a kérdés, hogy mikor jutunk el odáig, hogy elérjük a nyájimmunitást, melynek alapvető lényege, hogy ha elegendő ember szerez immunitást a fertőzés ellen, ez az egész társadalomra hatással van: a fertőzés terjedési lánca megszakad, így tehát a járvány effektíve nem tud tovább terjedni.
A pandémia kezdetén még nem voltak elérhető vakcinák a vírus ellen, így minden ország az izoláció mellett döntött, s ekkor vált híressé az azóta is emlegetett „svéd modell”, mely többnyire a nyájimmunitás elérését tűzte ki céljául. A svéd szakemberek úgy látták, ha az emberek természetes úton átesnek a betegségen, a szervezetükben kialakul egyfajta immunitás a fertőzéssel szemben.
Ahogy telt az idő, gyorsan kiderült, hogy ez nem a legjobb taktika, és maga a nyájimmunitás kifejezés is háttérbe szorult a koronavírus elleni oltóanyagok megjelenésével. A tömeges átoltottság mértékét pedig a legtöbb országban a 70 százalékos határnál húzták meg.
Az átoltottság lett a következő reménység, ám ez a reménysugár is igen gyorsan kifakult, miután arról jelentek meg hírek, hogy a Seychelle-szigeteken, ahol egyébként a teljes lakosság 62 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltóanyagot, az esetszámok rohamos növekedésnek indultak, ezért pedig újra be kellett vezetni a korábbi védelmi intézkedéseket.
A 24.hu Falus András Széchenyi-díjas immunológushoz, a Semmelweis Egyetem professor emeritusához fordult a témában, hogy kiderüljön, mi történhetett a Seychelle-szigeteken. Az elért átoltottság bár valóban dicséretes eredmény, ez még kevés ahhoz, hogy megakadályozza a járvány újbóli terjedését.
A vakcinák alapvetően a fertőzés súlyos lefolyása ellen védenek, nem pedig a vírus ellen, így tehát még ha jelentősen kisebb arányban is, de az oltott személyek is elkaphatják a koronavírust. S ha már szó esett a nyájimmunitásról, érdemes ezt a kérdést is megvizsgálni: vagy oltással, vagy természetes úton (azaz tulajdonképpen a megfertőződéssel) alakulhat ki a nyájimmunitás, mely bár a közösséget megóvja a járványtól, az egyént nem védi a vírustól és annak következményeitől.
Habár mindenhol a varázslatos 70 százalékos határt szabták meg a nyájimmunitás elérésére, ez az arány a professzor szerint bőven lehetne inkább 80 százalék körüli arány, hiszen minden betegség esetében különböző a nyájimmunitás kialakulása, azonban a rendkívül fertőző kórokozók esetében, mint a koronavírus, több ember immunitására van szükség a járvány leküzdéséhez.
