Vajon hány lépés kell naponta egy egészségesebb és hosszabb élethez?
A Lódzi Orvostudományi Egyetem kardiológusai épp erre keresték a választ.
Fotó: Unsplash 
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján az elégtelen fizikai aktivitás jelenleg a 4. leggyakoribb halálok a világon (évente 3,2 millióan halnak meg emiatt), vagyis már azzal sokat teszünk magunkért, ha napi szinten végzünk némi testmozgást (főleg, ha ez megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztással és egészséges táplálkozással társul).
Ebből adódik a kérdés, mégis mennyi mozgásra van szükség ahhoz, hogy egészségesebbek legyünk és tovább élhessünk. A Lódzi Orvostudományi Egyetem kardiológusai épp erre keresték a választ, amelynek megállapításához 226 889 ember bevonásával végzett 17 korábbi vizsgálat adataira támaszkodtak.
A European Journal of Preventive Cardiology című folyóiratban megjelent kutatás szerint az alanyokat 7 éven keresztül követték nyomon, az eredmények alapján pedig arra következtettek, hogy napi legalább 3967 lépés megtétele csökkenti a halálozás kockázatát, de már 2337 lépés is hat a szívre és az érrendszerre – írta az Index.
Nincs felső határ
„Az eredmények mind a férfiakra, mind a nőkre vonatkoznak, életkortól és éghajlattól függetlenül, mindegy, hogy valaki a világ mérsékelt égövi vagy szubtrópusi régiójában él”
– mondta Maciej Banach, a Lódzi Orvostudományi Egyetem kardiológusprofesszora, aki a kutatás irányításáért felelt.
Hozzátették, a fiatalabbaknál a napi 7000 és 13 000 közötti lépésszámnál tapasztaltak egészségügyi előnyöket, míg a 60 év felettieknél 6000 és 10 000 lépés között volt ez a szám. De az is kiderült, hogy a korábbi tanulmányokkal ellentétben nincs felső határ (az egyikben ezt 7500 lépésben határozták meg, mondván, efölött nem tapasztaltak egészségre ható pozitív változásokat), aminél több már nem ér semmit.
Ugyanis minden további 500 lépés 7%-kal csökkenti az érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát, ha pedig ezer lépéssel növeljük az adagot, 15%-kal csökken a bármilyen okból bekövetkező halálozás rizikója. Bár a szakemberek elismerték, még több kutatásra van szükség, amelyek során az intenzívebb terhelések előnyeit és hátrányait vizsgálnák (pl. a maratoni futóknál vagy az Ironman-kihívások résztvevőinél).
