A kiskerláncok sem örülnek az új beszolgáltatási törvénynek
Az új jogszabály értelmében a nagyobb cégeknek ezentúl fel kell ajánlaniuk a lejárathoz közeli élelmiszereket az államnak.
Fotó: Unsplash/Hanson Lu 
Vámos György, az az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Piac és Profitnak adott interjújában beszélt arról, hogy a kiskerek hogyan élik meg az új jogszabályt, és milyen hátrányokkal kell szembenézniük a beszolgáltatási törvény kapcsán.
„Ha ugyanis felajánlunk majd valamit, azt el is kell különítenünk. Aztán várnunk kell a választ, hogy vajon elfogadták-e a felajánlást. Ha pedig közben lejár a termék minőség megőrzési határideje, akkor onnantól már értékesíteni sem lehet, attól fogva már tényleg csak adományként kezelhető.
A kereskedőnek ilyenkor egyetlen érdeke van, hogy mielőbb megszabaduljon ettől az útban lévő készlettől. Ezért én azt feltételezem, hogy nem sok ilyen felajánlás lesz. Az eladónak ugyanis nem üzleti, piaci érdeke, hogy ezeket a plusz munka- és költségterhet cipelje.
A kereskedők eddig is kapcsolatban voltak karitatív szervezetekkel, mert nem volt érdekük ezeket az élelmiszereket kidobni, ha valakinek oda tudták adni. Nem a céllal van tehát a bajunk, hanem azzal, hogy egy bizonytalan működésű rendszer közeleg, amiről nem tudunk semmit”
– fogalmazott a szakember.
Meglátása szerint a kereskedelem mindössze az élelmiszerpazarlás mindössze 5 százalékáért felelős, ráadásul a termelőknél és a vásárlóknál is jelentős mennyiségű hulladék keletkezik, valamint úgy véli, a többletköltségeket nem lehet a vásárlókra terhelni, hiszen így is nagy a verseny.
A nagyobb áruházláncok kiskereskedelmi adójának legfelső sávjában történő emeléséről úgy vélekedett, szinte biztos, hogy nincs olyan cég, amely örül ennek a változásnak, hiszen az adóemelés a 100 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatokat érinti, a legfelső sáv pedig 2,5 százalékról 2,7 százalékra emelkedik.
