Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
367,79 Ft
Euró
392,94 Ft
Font
458,48 Ft
Bitcoin
63,951 $

Lesújtó adatok: Európa 138 millió tonna élelmiszert importál évente, ám 153 millió tonnát pazarol el

Döbbenetes számok érkeztek az EU-tagállamok pazarló életmódjáról, az adatok szerint ugyanis az európaiak többet pazarolnak, mint amennyit a blokk évente importál.

Fotó: Unsplash/Paul Schellekens
Európa

Borbély Fanni

Szerkesztő
TÉMÁK

Egy friss, a Feedback EU által készített tanulmányból derült ki, hogy a blokk több élelmiszert pazarol el, mint amennyit importál, miközben az élelmiszerárak az egekbe szöknek. A jelentésben szereplő adatok alapján az EU tagállamainak pazarló életmódja szervesen hozzájárul az éghajlati válság súlyosbodásához, de az élelmiszerárak növekedésén sem segít.

A megdöbbentő adatok szerint az EU-ban évente mintegy 153 millió tonna élelmiszer vész kárba, annak ellenére, hogy ez a szám 15 millió tonnával több, mint amennyit éves szinten importál a blokk. A tanulmányban azt is megállapították, hogy az elsődleges termelés, a feldolgozás, továbbá az élelmiszer-szolgáltatás ágazataiban is igen jelentős az élelmiszer-pazarlás, ezzel együtt pedig az élelmiszer-veszteség is. Soron kívül Megdőlt a balatoni pontyrekord, fotókon a hatalmas fogás

Frank Mechielsen, a tanulmányt készítő Feedback EU igazgatója a tanulmányban tett megállapítások kapcsán rámutatott, az elszálló élelmiszerárak és a megélhetési költségek brutális emelkedésének idején „botrányos, hogy az EU több élelmiszert dob a kukába, mint amennyit importál”.

Meglátása szerint az EU előtt most egy hatalmas lehetőség áll arra vonatkozóan, hogy jogilag kötelező érvényű célokat tűzzön ki, s 2030-ig a felére csökkentse az élelmiszer-pazarlást – a gazdaságtól az konyhaasztalig – ezáltal kezelve a problémát, javítva az élelmiszer-biztonságot, s visszafogva az éghajlati válság egyre növekvő mértékét.

Hangsúlyozta, ha az EU ezen célokat kizárólag a kiskereskedelmi és a fogyasztói élelmiszer-hulladékra korlátozza, úgy a blokk teljes pazarlásának mintegy 48-76 százaléka maradna ki a körből, ez pedig azt eredményezné, hogy az ellátási láncokban az élelmiszer-hulladékot előidéző vállalkozások többsége mossa kezeit, tekintettel a tényre, hogy semmi felelősséget nem kellene vállalniuk – márpedig ez nem következhet be.