Alzheimer-kór elleni gyógyszerrel pusztíthatóak el az életveszélyes szuperbaktériumok
Antibiotikumaink nagy számban vallanak csődöt, hiszen a kórokozók hamar rezisztenssé válhatnak, így az egyszerű fertőzések ismét halálos kimenetelűvé válnak. Egy tudóscsoport most megtalálta a módját annak, hogy egy Alzheimer-kór kezelésére kifejlesztett molekula újbóli felhasználásával a gyakori antibiotikumok visszanyerjék régi erejüket.
Twenty20 
Az antibiotikumok a 20. század egyik legfontosabb tudományos vívmányai voltak, hatékonyságuk azonban sajnos kopásnak indult. A baktériumok évtizedek óta folyamatosan fejlesztik a gyógyszerekkel szembeni rezisztenciájukat, olyannyira, hogy lassan kifogyunk a valóban effektív antibiotikumokból.
Rendszeresen új gyógyszereket fejlesztenek, de az úgynevezett szuperbaktériumok egyre gyorsabban adaptálódnak, így a tudósok kénytelenek kreatívabb megoldásokkal előállni. A kutatás egyik legígéretesebb iránya, hogy megtaláljuk a régi gyógyszerek újbóli hatékonnyá tételének módját, módosítva azokat, vagy olyan dolgokkal párosítva, mint az arany nanoklaszterek, bakteriofágok, probiotikumok, különböző molekulák és peptidek, vagy más betegségekre tervezett, már létező gyógyszerek.
Az új tanulmányban szereplő áttörés ez utóbbi kategóriába sorolható. A PBT2 egy kísérleti gyógyszerjelölt, amelyet olyan betegségek kezelésére fejlesztettek ki, mint az Alzheimer- és a Huntington-kór, viszont a klinikai vizsgálatok kiábrándítónak bizonyultak, a szuperbaktériumok elleni háborúban azonban új életre keltheti azáltal, hogy a kutatók növelték a készítmény cinkkoncentrációját.
„Korábbi kutatásokból tudtuk, hogy az immunrendszer a cinket veleszületett antimikrobiális szerként használja a fertőzések leküzdésére. Ezért fejlesztettük ki a PBT2-vel a terápiás módszerünket, hogy a szervezet antimikrobiális cinkjét felhasználva megtörjük a betolakodó baktériumok antibiotikum-rezisztenciáját” – mondta Christopher McDevitt professzor, a tanulmány vezető kutatója.
A kutatócsoport a molekulát a Streptococcus pneumoniae baktérium gyógyszerrezisztens törzsei ellen tesztelte, és azt tapasztalta, hogy a kórokozókat ismét érzékennyé tette egy sor készítménnyel szemben. Az ezt követő kísérleteket olyan egereken végezték el, amelyeknél a tüdőgyulladást ugyanannak a baktériumnak az ampicillin antibiotikummal szemben rezisztens törzse okozta. Az ampicillinnel önmagában kezelt rágcsálóknál alig történt változás, azonban az ampicillinnel és a PBT2-vel együtt kezelt egereknél a fertőzés megszűnt.
Bár a PBT2 nem teljesített jól az Alzheimer-kór ellen, a klinikai kísérletek kimutatták, hogy az embereken való alkalmazása biztonságos, ami a kutatócsoport szerint pozitív hírként értékelhető, ám további vizsgálatokat kell végezni ahhoz, hogy a gyógyszert potenciális szuperbaktérium-terápia alapvető részeként előkészítsék az embereken végzett kísérletekhez.
