A méhészek szerint az idei tavaszhoz hasonlóra még nem volt példa korábban
Az elmúlt két évben minden idők leggyengébb akácméztermését produkálta az ágazat, úgy tűnik az idei lesz a harmadik katasztrofális év.
Fotó: Unsplash 
Sajnálatos mód a meleg idő után pont a lehűlés időszakában borultak virágba az akácfák, ami ugyan látványos, de a kis nektárgyűjtő rovarok nem repülnek ki a hidegben. Még ha el is hagyják a kaptárt a napsütéses órákban, hiába keresik fel az akácvirágokat, azok alig tartalmaznak nektárt. Ennek kapcsán Lakatos László csataszögi méhész úgy fogalmazott, „az akác szempontjából ez az év elment”. Mint mondta, a március nagyon meleg volt, most pedig ki se tudnak jönni a kaptárból a méhek, pedig a környéken is virágzik az akác. Állítása szerint tartós 15 fok fölötti idő kellene, sőt, 20-22 fok lenne az ideális, a probléma az, hogy a korai meleg miatt minden növény előbbre tart a fejlődésben.
„A repce is virágzik, de így nem tudjuk azt sem kihasználni. Azt hallani, hogy az északi akácot is kikezdte a fagy. Persze lehet még idén is jó méztermés, a napraforgó virágzása még előttünk van” – tette hozzá. Ám Gujka László szolnoki méhész is hasonló véleményen van, aki a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hírportálnak, a szoljon.hu-nak úgy nyilatkozott, már 27 éve foglalkozik méhészettel, de olyat még soha nem látott, hogy előzőleg 28 fok volt, aztán reggelre mínusz 3. Elmondása szerint az akác valójában már másodvirágzásban van: egy hónapja mínusz 6 fokos hideg is volt hajnalban, akkor elfagytak a rügyek, így most másodjára képződtek barkák.
Míg Koller Zoltán tolnai méhész, az OMME (Országos Magyar Méhészeti Egyesület) Gemenci Szervezetének megyei elnöke a Tolna Vármegyei Hírportálnak, a teol.hu-nak arról beszélt, ő 35 éve méhészkedik, de az ideihez hasonlóra még sosem volt példa korábban. „Nem sok időt kaptak a méhek az akácvirágpor gyűjtésére, de a repce sem sikerült. Pár kiló mézet tudtunk csak gyűjteni repcéből, akácból meg még annyit sem. A kaptárakból a mézet nem is pörgettük ki, mert szükségük van a méheknek rá, azzal táplálkoznak” – magyarázta. Majd Nagyernyei Attila szedresi méhész is megszólalt, mit gondol az elhangzottakról.
Neki ez a 41. akác szezonja, viszont ilyen évre meglátása szerint még nem volt példa. Végül Bross Péter, az OMME elnöke annyit tett hozzá: az elmúlt két évben minden idők leggyengébb akácméztermését produkálta az ágazat, úgy tűnik az idei lesz a harmadik katasztrofális év. Megjegyezte, az ágazat már évek óta küzd a klímaváltozás hatásaival, azzal, hogy az enyhe telek után hideg tavaszok jönnek, és a tavaszi esőzések is rendre elmaradnak. Egyúttal közölte, csak egy-két hét múlva tudják pontosan megmondani, hogyan sikerült az akác, ugyanakkor az már most látszik, hogy jó termésre biztosan nem lehet számítani.
Korábban egyébként arról is írtunk, hogy a tudatosabbá váló táplálkozás eredményeként az elmúlt tíz évben hazánkban is nőtt a mézfogyasztás, mindemellett arra is fény derült, fejenként mennyit fogyasztanak a magyarok évente. Erre vonatkozóan érdemes hozzátenni, az emelkedő tendencia jó irányba mutat, bár még mindig van tennivaló a tudatosság terén. Bár a fent elhangzottak után gyanítható, hogy a mézfogyasztás nem nagyon fog tovább emelkedni a közeljövőben. Ebben a cikkben pedig arról ejtettünk szót, miért nem szabad leverni a darázsfészkeket, s mit lehet tenni ahelyett, hogy csak tovább rontanánk a helyzeten.
