38 embert ítéltek életfogytiglanra a török puccskísérlet miatt
Az alkotmányos rend megsértésére hivatkozva életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek 38 embert a 2016-os törökországi puccskísérletért.
Isztambul, 2016. július 17.
Ismail Kahraman török parlamenti elnök, Recep Tayyip Erdogan elnök és Abdullah Gül volt török elnök (b-j) a puccskísérlet egyik áldozatának temetési szertartásán Isztambulban 2016. július 17-én. A török hadsereg egy része július 15-én megkísérelte átvenni a hatalmat, és összecsapásokat folytatott a rendõrséggel Ankarában és Isztambulban. A Recep Tayyip Erdogan elnök ellen lázadó katonák államcsínykísérletét meghiúsították. Az összecsapásokban legalább 265-en vesztették életüket, köztük 104 puccsista és 161 civil. Több mint 1440-en megsebesültek. (MTI/EPA/Tolga Bozoglu) Összesen hat súlyosbított és 32 hagyományos életfogytiglani börtönbüntetésről szóló ítéletet hozott szerdán egy ankarai bíróság abban a perben, amelyben a 2016. júliusi törökországi katonai puccskísérlet 497 résztvevőjét vádolták – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.
Az ügy érintettjeinek többsége a köztársasági elnöki őrség épületéből indulva vett részt az összeesküvés végrehajtásában, miközben egy részük a központban maradt.
Az életfogytiglani szabadságvesztéseket az alkotmányos rend megsértésére hivatkozva szabta ki a törvényszék.
A legsúlyosabb büntetést az őrség egyik volt parancsnoka, Muhammet Tanju Poshor korábbi ezredes kapta, aki a török állami műsorszolgáltató (TRT) székházának elfoglalását irányította. Poshort a köztársasági elnök elleni merénylet vádpontjában is vétkesnek találták, így őrá kétszeresen súlyosbított életfogytiglanit róttak ki.
Hagyományos életfogytiglanival sújtották Ümit Gencer egykori alezredest, amiért az állami televízió élő adásában a műsorvezetővel beolvastatta a puccsisták kiáltványát.
Az őrség másik volt parancsnokát, Muhsin Kutsi Barist korábbi ezredest személyi szabadság megsértése, valamint öt ember megsebesítése miatt összesen 61 és fél év börtönnel büntették.
106 vádlott az alkotmányos rend megdöntésének kísérletéhez, továbbá a köztársasági elnök elleni merénylethez tanúsított segédkező fellépése, illetve fegyveres terrorszervezetben viselt tagság okán rövidebb, legfeljebb 16 év 8 hónapig terjedő szabadságvesztést kapott.
121 embert felmentett a bíróság, 231 vádlott esetében pedig úgy rendelkezett, hogy „nincs helye” büntetőítéletnek.
Ankara a halálbüntetést 2004-ben, az európai uniós csatlakozás reményével törölte az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén nehezíti az elítéltek sorsát.
A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé a 2016-os hatalomátvételi incidensért. A hivatalos álláspont szerint a fegyveres terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magánszférába, hogy a hatalom megdöntésére készüljenek.
2016. július 15. éjszakáján a puccsisták elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A katonai felkelés résztvevői páncélosokkal vonultak ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek egyebek mellett a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányságra. Az államfő az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt.
A hatalomátvételi incidens óta tartó kormányzati megtorlás nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtotta és sújtja, hanem a gülenista hálózat feltételezett tagjait és támogatóit is. A hatóságok az eltelt lassan öt évben százezreket vettek őrizetbe, tízezreket zárattak börtönbe, ezreket ítéltek szabadságvesztésre, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, orvosokat, tanárokat, üzletembereket és újságírókat, ami miatt az ankarai kormányzatot számos nemzetközi bírálat érte.
A 2016-os puccskísérlettel kapcsolatban 289 per indult, és ezek nagy részét már le is zárták.
Forrás: MTI
