2018 óta 8,3 millió embert vontak felelősségre a kínai bíróságok
Közzétették a kínai legfelsőbb népi ügyészség (SPP) adatait, melyekből kifejezetten érdekes kép rajzolódik ki a hírhedten átláthatatlan kínai igazságszolgáltatásról.
Fotó: MTI/EPA/Jerome Favre 
A Guardian jelentése szerint a 2022-ig tartó 5 évben a kínai bíróságok összesen 8,3 millió embert vontak felelősségre, ami 12 százalékos növekedést jelent az előző ötéves időszakhoz képest. Eközben a bírósági döntések elleni tiltakozások száma is mintegy 20 százalékkal növekedett.
A legfelsőbb népi ügyészség (SPP) által még márciusban közzétett adatok nyomán képet kaphatunk arról, hogyan működött Kína hírhedten átláthatatlan igazságszolgáltatási rendszere az elmúlt években, miközben a kormány szemmel láthatóan egyre csak szigorította a belbiztonsági környezetet.
Jun Zang, az SPP leköszönő igazgatója megosztotta, míg az erőszakos bűncselekmények miatt indított büntetőeljárások 31,7 százalékkal csökkentek, addig az internetalapú bűncselekmények – például szerencsejáték, csalás és obszcén anyagok terjesztése – miatt indított büntetőeljárások 43,3 százalékkal növekedtek.
A másként gondolkodókat és a tüntetőket vette célba a kormány
Egy korábbi SPP jelentés szerint 2018 és 2022 között 1400 nemzetbiztonsági büntetőeljárás indult, noha a hivatalos beszámolóban még csak említést sem tettek ezekről az ügyekről. Hszi Csin-ping elnöksége alatt a kínai hatóságok fokozottan a nemzet- és közbiztonságot érintő állítólagos bűncselekményekre összpontosítottak, vagyis a másként gondolkodókat, a tüntetőket és az emberi jogi ügyvédeket vették célba.
Mint ismert, Kínában májusban léptek hatályba a kémkedés elleni törvények új módosításai, melyeket oly módon bővítettek, hogy jogi szakértők szinte egy emberként figyelmeztettek, ezen módosítások csak tovább növelhetik az országban tevékenykedő külföldi személyekre és szervezetekre leselkedő veszélyt.
A hatóságok razziákkal és letartóztatásokkal vették célba az átvilágítás és a tanácsadás területén működő külföldi vállalkozásokat, és az elmúlt években több tucat külföldit vagy külföldi szervezeteknek dolgozó kínai személyt vettek őrizetbe „nemzetbiztonsági okokra” hivatkozva.
