Gerillaháborúra készülnek az oroszok ellen Ukrajna második legnagyobb városában
Bár egyre több a bíztató jel a válsághelyzet megoldására, az ukrán lakosok felkészültek a legrosszabbra az orosz inváziót illetően.
Fotó: EPA/Szergej Kozlov 
Különösen érzékeny a helyzet Harkov városában, amely mindössze 40 kilométerre található attól az orosz-ukrán közös határtól, ahol jelentős számban sorakoztak fel az orosz haderők, teljes háborús felszereltségben.
Harkov városa ráadásul kiemelt jelentőséggel bír Ukrajna életében, ugyanis ez az ország második legnépesebb városa, valamint az egyik legnagyobb ipari központja. Egyebek mellett egy olyan gyár is működik a harkovi ipari régióban, ahol tankokat gyártanak.
Harkov azonban kifejezetten megosztott város: inkább kisebbségben vannak az ukránul beszélők az oroszokkal szemben. A harkoviak azonban egyértelműen jelzik: készen állnak az oroszokkal szembeni ellenállásra, akár az életük árán is.
Az AP hírügynökség beszélt egy pingpong-edzővel, egy káplán feleségével, egy fogorvossal és egy meggyőződéses nacionalistával, akikben látszólag semmi közös nincs, egy viszont mégis van: az utolsó vérükig fogják védeni Harkovot az oroszoktól.
A pingpong-edző például elmondta, hogy az élete igazán 2014-ben, az oroszok által finanszírozott kelet-ukrajnai szakadárháború idején változott meg, ugyanis Harkovban is nagyon sokan helyeztek rá nyomást, hogy menjen ki oroszbarát tüntetésekre.
Bár maga is elsősorban orosz nyelven beszélt, a helyzet megváltozása miatt átváltott inkább az ukrán nyelvre, amelyet már anyanyelvi szinten elsajátított. Mint mondta, nőként nem ezt az életet képzelte el magának 55 éves korára, de kész megharcolni a városért, hiába sokan szimpatizálnak az oroszokkal:
„Meg fogom védeni ezt a várost, nem azokért az emberekért [akik az oroszokkal szimpatizálnak], hanem a nőkért, akikkel együtt edzem”
A harkovi nők egy csoportja egyébként már évek óta szervezi a felkészülést az invázió ellen, többek között azáltal, hogy mentési terveket készítettek. Ezek kiterjednek arra egyebek mellett, hogy hova mentsék a gyermekeket és az időseket, ha bombázás indul.
Az Ukrajna keleti részén található Donyec-medencében fellobbant konfliktus 2015 óta jelentősen alábbhagyott, miután Franciaország és Németország vezetésével, az úgynevezett „Normandiai Fórum” keretében sikerült megállapodásokat kötni.
A szakadárháború áldozatai is javarészt 2014 és 2015 körül vesztették életüket, azonban nem mondhatni, hogy teljesen vége a konfliktusnak: minden hónapban vannak új áldozatok, bombázások és kisebb-nagyobb agresszió.
Egy fogorvosok, edzők és háziasszonyok által megharcolt gerillaháború Harkov városának védelméért pedig Oroszország egyik legnagyobb rémálma lehet, ugyanis egy invázió esetében az 1 millió fős város elfoglalása stratégiai fontosságú lenne.
James Sherr, az orosz katonai stratégiák egyik szakértője például úgy véli, az oroszok terve egyedül arra terjed ki, hogy az ukrán csapatokat legyőzzék, nem terveztek ellenálló civilek és invázióval szemben lázadók ellen harcolni.
Washington is támogatna egy ilyen ellenállást, a különböző hírszerzési szervezetek felmérése szerint pedig az ukránok nagyobb része hajlandó lenne lázadásba kezdeni az invázió során, amelybe bizony a gerillaháború is beletartozik.
Oroszország továbbra is tagadja, hogy inváziót tervez indítani Ukrajna ellen, azonban nem sikerült még megállapodásra jutni a Nyugattal a biztonsági aggodalmaik vonatkozásában, melynek sarkalatos pontja, hogy Kijev a NATO közelébe se kerüljön.
