Több tízezer ember tüntet a háború ellen Európa-szerte
Több tízezer ember vonult utcára vasárnap Európa-szerte, hogy tiltakozzanak az orosz-ukrán háború ellen.
Az Ukrajnát ért orosz támadás ellen tiltakoznak tüntetõk a londoni kormányfõi rezidencia, a Downing Street 10. elõtt 2022. március 13-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában.
MTI/EPA/Joshua Bratt 
Az európaiak többsége ellenzi a háborút, ezt pedig tüntetésekkel próbálják nyomatékosítani Európa-szerte, de Oroszországban is vannak kisebb megmozdulások, annak ellenére is, hogy a hatóságok már a háború kezdetén kijelentették, nagyon súlyos büntetésre számíthatnak azok, akik ki mernek menni az utcákra Putyin háborúja ellen tüntetni.
A német szakszervezetek Berlinben szerveztek tüntetést, s mivel kifejezetten jó idő is volt, nagyon sok ember döntött úgy, hogy csatlakozik a tiltakozáshoz: a legtöbben Ukrajna zászlaját vitték körbe, míg mások plakátokat tartottak a magasba, az „állítsátok meg a háborút”, és a „béke és szolidaritás az ukrán népért” feliratokkal.
Eközben Oroszországban, ahol a háború elleni tüntetéseken jellemzően nagyon keményen lépnek fel a hatóságok, egy jogvédő csoport tájékoztatása alapján moszkvai idő szerint késő délutánig összesen 36 városban zajlottak tüntetések, melyek során több mint 668 embert vettek őrizetbe az orosz hatóságok. Az orosz média által közzétett felvételeken látszik, hogy főként a Kreml közelében volt masszív a rendőri jelenlét, a rendőrök pedig azonnal elvitték a tüntetőket, amint megjelentek.
Habár a mostani tüntetéseken már jóval kevesebben vettek részt Oroszországban, ez nem is annyira meglepő, miután egy jogvédő csoport közlése szerint az egy héttel ezelőtti utolsó legnagyobb tüntetéseken több mint 5000 embert vettek őrizetbe az orosz hatóságok.
Háborúellenes tüntetések azonban voltak még Varsóban, Londonban és a németországi Frankfurtban, Hamburgban és Stuttgartban is, azonban a szerb fővárosban, Belgrádban egy kisebb szélsőjobboldali párt szervezett tüntetést, akik a háború mellett álltak ki, Oroszország oldalán. Több tucatnyi autós lengette az orosz és szerb zászlókat, miközben Putyint éltették, néhány autóra pedig a háború kezdete óta fontos jelképpé vált Z betűt festették.
Érdekes módon Szerbia hivatalosan arra törekszik, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz, ennek ellenére nem volt hajlandó csatlakozni a szövetségesek által meghozott Oroszország elleni szankciókhoz, annak ellenére, hogy korábban ugyanúgy megszavazta a Moszkva agresszióját elítélő ENSZ-határozatot. A szerb média pedig elég gyakran közöl oroszbarát híreket az állami médiában.
Annak ellenére, hogy Szerbia támogatólag lépett fel Putyin agressziója mellett, a többi európai országban még mindig a háborúellenes tüntetések sorozata folyik, mint Olaszországban: Milánóban és Rómában is tüntetéseket szerveztek a háború ellen tiltakozva. Több tüntető tartott fel a magasba véres ruhákat, ezzel utalva a rengeteg elhunyt ukrán gyermekre, akik ártatlanul vesztették életüket egy értelmetlen háborúban.
Kissé meglepő módon a tüntetők nyomást akartak gyakorolni a NATO-ra, miután a katonai szövetség kijelentette, hogy nem kíván részt venni a helyzet eszkalálódásában azáltal, hogy meglépi az Ukrajna feletti légtérzár elrendelését. A tüntetők azonban azt szorgalmazták, hogy a NATO lépjen, és zárja ki az orosz harci gépeket az ukrán légtérből, annak ellenére, hogy a NATO több alkalommal is jelezte, ez beláthatatlan következményekkel járna.
(AP)
