Orbán Viktor: a Balkán az olcsó energia kapuja Európa számára
A miniszterelnök elkötelezett az Európai Unió bővítése mellett.
Fotó:
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnököt (j) fogadja Edi Rama albán kormányfõ (b) az Európai Unió tagállamai és a nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóján Tiranában 2022. december 6-án.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher 
Orbán Viktor többször hangsúlyozta már, hogy a Nyugat-Balkán országainak az Európai Unióban lenne a helyük, hiszen így könnyebben lehetne békét és stabilitást teremteni a régióban, amely ráadásul gazdasági potenciált is rejt magában.
A magyar kormány kisebbségben van azzal az álláspontjával, hogy az EU-t bővíteni kell, azonban mindig elmondja a véleményét, és meg is indokolja, miért gondolja úgy, hogy egy több tagállamból álló szövetség profitálhatna a bővítésből.
A miniszterelnök az ukrajnai háború és az Oroszországgal szemben bevetett szankciók tükrében újabb indokot talált arra, hogy mit is jelent a Balkán Európának:
„A Balkán az olcsó energia kapuja Európa számára. Ha ki akarunk mászni az európai energiaválságból, minél hamarabb fel kell vegyük a Nyugat-Balkán országait az Európai Unióba”
– írta a közösségi oldalára.
Az EU-nak és a Nyugat-Balkánnak közösen kell válaszokat keresni
Erről beszélt Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja is, miután részt vett az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.
Közölte, hogy kézzel fogható eredmény, hogy megállapodást írnak alá a mobilszolgáltatók képviselői annak érdekében, hogy a térség és az Európai Unió közti roamingdíjakat jövő nyártól eltöröljék.
Kijelentette: Európa nem tud a világméretű versenyben továbblépni a Nyugat-Balkán teljes integrálása nélkül, és nem fogja tudni megvédeni saját regionális geopolitikai érdekeit sem. Akkor lehet ez a folyamat hiteles, ha a tényleges gazdasági és társadalmi integráció felgyorsul, és az ezekhez kapcsolódó feladatokat sokkal gyorsabban és intenzívebben végezzük – fűzte hozzá. Emlékeztetett: a bizottság egy jelentős gazdaságfejlesztési programot tett le az asztalra, amelynek mértéke akkora, mint az egész balkáni régió GDP-jének egyharmada.
Rávilágított: akkor gyorsítható fel a bővítés folyamata, ha azokra a nagy kihívásokra, amelyek egyszerre érik a Nyugat-Balkánt és Európát, közösen keresik a választ, legyen szó energiaválságról vagy migrációról.
Az energetikáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a napokban tettek javaslatot az eddigieken felül egy 2,5 milliárd eurós beruházásra a Nyugat-Balkánon, hogy egy teljesen új energetikai rendszert, hálózatot tudjanak létrehozni – számolt be az MTI.
