Megérintette a Napot a NASA űrszondája
2018-ban indult útjának a NASA Solar Parker Probe űrszondája, amely a mai napon lépett be először a Nap közvetlen közelében található régióba.
NASA 
A Parker Solar Probe 2018 augusztusában indult azzal a céllal, hogy megvizsgálja a napszelek mozgását, illetve azokat az áramlatokat, amelyek ezt a természeti jelenséget generálják.
A napszelek olyan szubatomi részecskékből állnak, amelyek a Nap légkörében keletkeznek, és folyamatosan kifelé lövellnek, magukkal ragadva a csillag mágneses mezőjét, ezáltal hatást gyakorolnak a Földre és a Naprendszer többi bolygójára.
A Nap felé vezető útja során a Parker Solar Probe rekordok sorát állította fel, és a valaha készült leggyorsabb objektum lett, elérve a 586 864 km/h-ás sebességet. A csúcsdöntés az űrszonda múlt havi elrepülése során történt, amely a tizedik volt a 24 egyre közelebbi keringés közül, amelyet hétéves küldetése során tesz meg a szerkezet, ami végül 6,1 millió kilométerre közelíti meg a Nap felszínét.
A Nap felszíne fölött mintegy 13 millió kilométerre lévő Alfvén kritikus felületnek nevezett rétegről sikerült bebizonyítani, hogy valóban létezik – eddig kizárólag becsélesek alapján tudták feltételezni, a Parker Solar Probe révén azonban gyakorlatban is alátámasztották a régió jelenlétét.
A begyűjtött adatokból kiderült, hogy az Alfvén kritikus felületet ráncszerű tüskék és völgyek jellemzik, ahogy azt néhány tudós korábban már megjósolta. A remények szerint annak megértése, hogy ezek a tüskék és völgyek hogyan igazodnak a felszínről érkező naptevékenységhez, javíthatja annak a feltárását, hogy a struktúrák miként befolyásolják a légkört és a napszelet.
A szonda közeli találkozásának további jelentős felfedezései a napszélben található cikk-cakk alakú struktúrákra, az úgynevezett switchbackekre vonatkoznak, amelyekről a küldetés 2019-es adatai azt mutatták, hogy a Naphoz közel bőséges számban fordulnak elő. Az ismeretlen maradt, hogy hol alakultak ki, de a Parker Solar Probe legfrissebb információi szerint a Nap látható felszíne, az úgynevezett fotoszféra közelében lehet az egyik keletkezési pontjuk – olvasható a NASA közleményében.
Miközben a szonda folytatja a közelebbi repüléseit a Nap körül, a tudósok arra számítanak, hogy a mostaninál is jóval többet tudhatnak meg a rejtélyes napjelenségekről, így fény derülhet többek között arra is, miként alakulnak ki valójában a váltóáramlások, valamint megérthetik, hogyan melegszik fel a korona több millió fokra, és miért forróbb, mint az alatta lévő tényleges napfelszín.
