Foglalkozási megbetegedés lesz a koronavírus az Európai Unióban, de nem mindenki örül ennek
A döntés értelmében a foglalkoztató feladatává válik, hogy a munkakörökre lebontott kockázatelemzés alapján arányos védelmet biztosítson a munkavállaló számára.
Fotó: lmallo / Twenty20 Foglalkozási betegségként kezelné a koronavírus okozta fertőzést Brüsszel, ami év végéig be is kerülhet a munkahelyi, munkavégzéshez köthető megbetegedések jegyzékébe. A lépés az EU munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló, 2027-ig megtervezett keretstratégiájához köthető, és bár a részletek kidolgozása a tagállamok hatásköre, figyelembe kell fenni az uniós irányelveket és ajánlásokat.
A döntés egyik célja a jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészülés, az Európai Bizottság szerint ugyanis a pandémia még nem ért véget, és a jelenleg meghatározó, enyhébb tünetekkel járó omikront bármikor felválthatja egy veszélyesebb változat.
Brüsszel indoklása szerint egyes munkavállalók fokozottan ki vannak téve a megbetegedésnek – például az egészségügyben és szociális ellátásban dolgozók, akik fertőzöttekkel érintkeznek -, de más ágazatok dolgozói esetén is fokozódhat a kockázat a munkáltatói tevékenységek jellege miatt.
Az új szabályozás értemében a munkáltatóra hárulna a feladat, hogy intézkedésekkel minimalizálja a megbetegedések kockázatát. Az egészségügyi és szociális területen dolgozók a járványhullámok között is jobban ki vannak téve a fertőződésnek, vagyis a munkaruha, maszk vagy a rendszeres tesztelés a munkáltató feladatává válna, nem ilyen egyértelmű a helyzet azonban a többi ágazatban.
Az uniós javaslat értelmében járványhullám idején minden olyan munkavállaló ki van téve a megbetegedés veszélyének, aki munkavégzés közben például nem tud másfél méteres távolságot tartani a kollégáktól vagy ügyfelektől.
Mivel a munkáltató komoly büntetést kaphat, ha elmulasztja a védekező intézkedéseket, és akár kártérítési pert is kockáztat, a munkahelyek zömén várhatóan valamilyen járványhelyzeti protokoll lép életbe – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.
Nem világos, hogy az uniós útmutatás mennyire lesz megengedő egy újabb fertőzési hullám során, az érdekképviseletek szerint azonban nem szabad megengedni a foglalkoztatóknak, hogy a munkavégzés feltételévé tegyék a védőoltást, amennyiben más módszerekkel is csökkenthető a fertőződés kockázata.
A munkáltató ugyanakkor rá is kényszerülhet, hogy elrendelje a munkavégzés feltételévé tegye az oltást, amelynek oka, hogy ma a WHO állásfoglalása szerint nincs hatékonyabb védekezés a koronavírus-fertőzés ellen az oltásnál.
Ez azt jelenti, ha a beosztottak az enyhébb intézkedések – például maszkviselés – ellenére megbetegednek, a foglalkoztató felelősségre vonható, mivel nem a leghatékonyabb eszközökkel akadályozta meg a fertőzés terjedését.
A magyar kormány a járvány legsúlyosabb időszakában lehetővé tette, hogy a munkáltatók feltételként írják elő a vakcina felvételét, de a legtöbb helyen nem éltek ezzel. Bár a foglalkoztatók korábban kifejezetten örültek volna a nemzeti, uniós vagy globális szintű oltási kötelezettségnek, amely mentesíti őket a felelősség alól, a felmérések szerint a lakosság többsége a járvány legsúlyosabb időszakában is ellenezte a munkahelyi vagy általános oltási kötelezettséget, aggódó hangok szerint pedig a hamarosan életbe lépő rendelet a nemzetállamok feletti jogkörökkel ruházná fel az ENSZ-t, aláásva a nemzet szuverenitását.
