Mit használtak az emberek, amikor a WC-papír még létező fogalom sem volt?

Ez a szokás később elterjedt Kína szerte, és a 14. század derekára már egyedül Zheijang provincia évi 10 millió csomag WC-papírt gyártott. Ez a szokás ugyanakkor még jó ideig nem terjedt el a világ többi részén. Egy muzulmán utazó, aki a 8. században járt Kínában, azt írta: „Nem ügyelnek a tisztaságra, és nem mossák meg magukat a szükségleteik után, csak papírt használnak.” 

Az Egyesült Államokban csak a 19. század végén terjedt el, Angliában pedig csak a 20 század kezdetén. De akkor mit használtak addig a nyugaton? Ez nagyban függött attól, hol élt az ember, mennyire volt tehetős, és persze az egyéni preferencia is. A tehetősebbek gyakran kendert, vagy gyapjút használtak. A szegényebb emberek ugyanakkor általában lementek egy közeli vízfolyáshoz, és abba végezték a dolgukat, és aztán a vízzel, vagy levéllel, mohával, algával, vagy akármivel, ami éppen kézre esett, tisztították magukat.  Soron kívül Verőcei hajóbaleset: nagy sebességgel ütközhetett a motorcsónak, a szállodahajó kapitánya őrizetben

Az ókori rómaiak kedvence egy tengeri szivacs volt, amit egy bot végére szúrtak, és sós vízben állt, amíg valaki nem használta, majd azt ugyanoda vissza is helyezték, várva a következő emberre. Az ókori görögök köveket és kagylókat is használtak. A rohamosan fejlődő Amerikában az emberek kedvencei olyan dolgok voltak, mint a kukoricahéj, és egyéb növényi részek, később pedig újságlapok. A Farmers Almanac újság egy lyukkal a tetején jött ki, azért, hogy könnyen fel lehessen akasztani a mellékhelységekben. 

A kifejezetten WC-papír használata a belső csatornázás elterjedésével kapott nagy lendületet, miután a belső illemhelységekben nem nagyon volt semmi, amit csak úgy fel lehetett volna kapni, mint a természetben, ahol sok minden az emberek rendelkezésére állt. Természetesen a Farmers Almanac sem felelt már meg erre a célra, mert a kemény papír miatt sokkal gyakrabban dugultak volna el a csőrendszerek.