Mit csinál a NATO az orosz-ukrán háború után?

Stratégiai közeledést szorgalmaz az ukrajnai háború után a NATO és Oroszország között Marine Le Pen, a francia elnökválasztás jobboldali szuverenista jelöltje. „Ez Franciaország és Európa érdeke, de szerintem az Egyesült Államoké is, amelynek egyáltalán nem érdeke egy kínai-orosz szoros unió felemelkedése” – mondta a Nemzeti Tömörülés államfőjelöltje szerdán a nemzetközi elképzeléseiről tartott sajtótájékoztatóján Párizsban. Elnökké választása esetén Marine Le Pen, mint fogalmazott, nem szeretne „sem alárendelődni Moszkvának, sem a Biden-adminisztráció követőjévé válni”, különösképpen Ázsiát és Óceániát illetően.

„Megismétlem, egyértelműen, elnökké választásom esetén kilépek a NATO integrált parancsnokságából, de nem mondok le az észak-atlanti szerződés ötödik cikkének alkalmazásáról a kollektív biztonságot érintően, éppen úgy, ahogyan 2009 előtt volt a helyzet” – hangsúlyozta az elnökjelölt.

Marine Le Pen a választási programjában „szövetséget” javasol Oroszországgal „az európai biztonsági struktúrában, amely nem épülhet kizárólag a NATO-ra”, amelyet „háborús szervezetnek” tekint. Marine Le Pent az előző elnökválasztási kampány idején hivatalában fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök, s emiatt rendszeresen vádolják őt politikai ellenfelei azzal, hogy szoros viszonyt ápol az orosz hatalommal. A 2014-es regionális választásokat megelőző kampányához pártja, a Nemzeti Tömörülés 9 millió eurós összegben kapott hitelt egy orosz banktól, amelynek visszatérítésére 2020-ban kapott haladékot.

„Teljesen független vagyok minden hatalomtól, minden külföldi kabinettől. Azért folyamodtam orosz banki hitelhez, mert eddig sem Franciaországban, sem Európában soha nem sikerült kölcsönt kapnom” – mondta. Újságírói kérdésre Marine Le Pen emlékeztetett arra, hogy többször is elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót, és április 4-én háborús bűntettnek nevezte a Kijevhez közeli Bucsában történt tömeggyilkosságokat.

„Az ukrajnai háború kitörése előtt valóban azt gondoltam, hogy Franciaországnak az az érdeke, hogy visszakösse Oroszországot Európához. És ahogyan most is elmondtam, (Franciaország) megakadályozza elsősorban azt, hogy Oroszország Kínával kössön szoros szövetséget, elsőként gazdaságit, energetikait, majd holnap talán katonait, sőt pénzügyit” – fogalmazott Le Pen.

A szuverenista elnökjelölt nem támogatja a Moszkvával szembeni gazdasági szankciókat, mert azok szerinte a franciák vásárlóerejét rontják. Marine Le Pen cáfolta, hogy szeretné kiléptetni Franciaországot az Európai Unióból. „Nem gondolom, hogy a kilépés a multilaterális szervezetekből befelé fordulást jelent. Megerősítem ugyanakkor, hogy a Frexit (Franciaország kilépése az Európai Unióból) egyáltalán nem a mi programunk” – hangsúlyozta.

Jóllehet, a korábbi elnökválasztási kampányokban az EU-ból, illetve az eurózónából történő kilépés szerepelt Marine Le Pen programjában, a 2022-es programnak ez már nem része. Emmanuel Macron államfő az elmúlt napokban ugyanakkor azzal vádolta meg szuverenista kihívóját, hogy még mindig az EU elhagyását tervezi, csak „már nem meri kimondani”.

„Mi belülről akarjuk az Európai Uniót megreformálni, de meg akarunk szabadulni a brüsszeli nyakörvtől, úgy, hogy közben az EU-ban maradunk, és közben a nagyvilág felé fordulunk. Szerintem ez az, amit az angolok megértettek (a Brexittel)” – jelentette ki Marine Le Pen. A szuverenista jelölt jelezte, hogy megválasztása esetén a kétoldalú kapcsolatok kerülnek a francia diplomácia középpontjába. Marine Le Pen a bilateralizmus elmélyítését tartja fontosnak, mert azt „jelenleg túlságosan elhanyagoljuk a multilateralizmus javára”.  

A szuverenista jelölt bírálta Emmanuel Macron államfőt, amiért azt állítja, hogy kétértelmű a viszonya Európához. „Nincs kétértelműség. Kimondom, hogy mindannyian Európa védelmezői vagyunk, de én úgy tekintem, hogy az Európai Unió átalakítása a nemzetek európai szövetségévé, Európa megmentését jelenti” – fogalmazott a Nemzeti Tömörülés jelöltje.   „Az én programom olyan projekt, amely kibékítené a francia népet egy európai szervezettel, amely tiszteletben tartaná az európai szabad és szuverén nemzeteket. Tény, hogy a két vízió eltér egymástól, de ez nem két különböző vízió, nem egy Európa-barát és egy Európa-ellenes vízió” – hívta fel a figyelmet. A hétfő délután közzétett hivatalos végeredmény szerint az elnökválasztás első fordulójában Emmanuel Macron  a szavazatok 27,85 százalékát szerezte meg, Marine Le Pen pedig 23,15 százalékot ért el. Így ők ketten jutottak be az április 24-i második fordulóba.

(MTI)