A közepes szintet sem éri majd el az idei körtetermés mennyisége

Magyarországon közel 2000 hektáron termelnek körtét, köztük számos tájfajtát. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az idén a tavalyi aszályos évnél jobb, de a közepes szintet el nem érő termésre számítanak a gazdák – írta meg az economx.hu a két szervezet közös közleményére hivatkozva.

Megjegyezték, az egyik legváltozatosabb színű gyümölcsünk a körte (amely a zöldtől a sárgán, valamint a barnán át a pirosig terjed). Ma több mint 4000 fajtát ismerünk a világon, hazánkban is számos fajtát termesztenek, amelyek között van nyári, őszi és téli körte is. Emellett tény, a körte termesztése nem egyszerű feladat, környezeti igényeit csak hazánk bizonyos területein tudjuk kielégíteni. Soron kívül Érdemes figyelni, több banknál is jelentősen megemelkedtek az éves díjak

Az államilag elismert hazai fajták köztermesztésben is szerepelnek, de a környezeti igényük miatt egy-egy tájra jellemző termesztésük. Így például

• a Csengőkörte, a Gyöngykörte a Dél-Alföldre jellemző,
• a Fehérvári körtét és a Köcsög körtét Dél- és Közép-Dunántúlon termesztik,
• a Kétszertermő körte, a Tüskéskörte és a Sózó körte a Nyugat-Dunántúlra jellemző,
• a Maróti téli a Dunakanyar fajtája.

A termőterület az elmúlt években folyamatosan csökken

Kifejtették, a megfelelő légköri páratartalom fenntartása nélkülözhetetlen, főként az árutermesztésre alkalmas őszi és a téli körtefajták termesztésekor. Éppen ezért az ország nyugat-dunántúli része (Somogy, Vas és Zala vármegyék) alkalmasak a körte termesztésére, nem véletlenül ezeken a területeken alakultak ki az üzemi körteültetvények.

A közleményben arra is kitértek, hazánkban 1865 hektáron foglalkoznak körtetermesztéssel a gazdálkodók: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található a legtöbb ültetvény, mintegy 505 hektárra tehető a termőterület nagysága, míg Borsod-Abaúj-Zemplénben 412 hektárra, Heves vármegyében 198 hektárra, Zalában pedig 165 hektárra. A termőterület sajnos az elmúlt években folyamatosan csökken.

Mint kiderült, az éves átlagtermés mintegy 20-25 ezer tonnára tehető, amely nagyrészt kielégíti a hazai fogyasztási igényt, az import választékbővítési céllal érkezik az áruházakba, évente mintegy 5000-6000 tonna mennyiségben. Az idei évre vonatkozóan már látni lehet, hogy az előző évinél nagyobb hozamokban bízhatnak a gazdák, a termés mennyisége azonban a közepes szintet így sem éri majd el. Ennek okaiként a dél-dunántúli termőtájakat ért áprilisi fagykárt, valamint az ültetvények öregedését, kondícióvesztését említették.