Intenzív geomágneses viharok tombolnak a békésnek hitt Merkúron
Vajon Naprendszerünk legkisebb bolygóján is hasonló folyamatok játszódhatnak le, mint a Földön, és a geomágneses viharok sarki fényeket idézhetnek elő az égitest égboltján?
NASA 
Egy nemzetközi kutatócsapat által publikált tanulmányból kiderült, a Merkúr rendelkezik töltött részecskékből álló áramlással, amely oldalirányban mozog a bolygó körül, és kizárja a pólusokat, miközben geomágneses viharokat indukál.
A folyamat meglehetősen hasonlít a Földön megfigyelt napviharokhoz – fő különbség, hogy méret szempontjából a Merkúr sokkal kisebb, valamint a mágneses mezője is gyengébb, miközben gyakorlatilag nincs légköre.
A kérdés már csupán az, vajon ezek a viharok ugyanolyan fényjelenségeket produkálhatnak-e a Naprendszer legkisebb bolygóján, mint a mi planétánkon? Kiderült, hogy nem, mivel a napszél részecskéi a Merkúron nem érintkeznek az atmoszférával, így akadálytalanul elérik a felszínt.
Tudósok továbbá azt feltételezik, hogy a forró égitesten lévő viharok kizárólag röntgen- és gamma-sugárzás formájában lehetnének detektálhatók, de ha ennyire észrevehetetlenek, akkor mégis hogyan igazolták létezésüket?
Nos, ehhez véletlen egybeesések szerencsés sorozata kellett: 2015 óta folyamatosan végigkövették a Napból kiáramló koronakidobódásokat, miközben a NASA Messenger űrszondája szintén értékes adatokat szolgáltatott, még mielőtt a Merkúr felszínére csapódott volna.
A Messenger által begyűjtött információk elemzése során kimutatták, hogy a geomágneses viharok kiváltásához elengedhetetlenül szükséges áramlási erősödés mutatkozott, pontosabban a 2015. április 14-én regisztrált koronakidobódás bizonyult kulcsfontosságúnak a tudósok számára a bolygón lejátszódó folyamatok megértéséhez.
