Folyamatosan nő a kolumbiai tüntetések halálos áldozatainak száma

A heves tüntetéssorozat még április 28-án kezdődött, a demonstráló tömeg azt szerette volna elérni, hogy a kabinet megemelje az alapjövedelmet és a minimálbéreket, valamint szüntesse meg a rendőri agressziót és hátráljon meg a régóta belengetett egészségügyi reformtól.

A gyülekezések során rengeteg rendőri brutalitás történt, miközben a demonstráló tömeg között is felbukkantak a bujtogatók és a provokátorok, akik valójában a helyi bűnszervezetek tagjai voltak inkognitóban – írta a Reuters hírügynökség. Soron kívül Napos, gomolyfelhős péntek vár ránk, csak néhol fordulhat elő zápor

Volt, hogy felgyújtottak egy rendőrőrsöt, melynek falai között több tucatnyi egyenruhás tartózkodott, és csak a lélekjelenlétükön múlt, hogy nem égtek el élve a behajigált Molotov-koktélok és egyéb, égő tárgyak fellobbanása következtében.

A kolumbiai emberi jogi ombudsman jelentése szerint összesen 41 civil vesztette életét a csatározásokban, valamint egy járőr is áldozatául esett az összeütközéseknek. A közleményből kiderült, hogy a rendőrség összesen 11 gyilkosságért lehet felelős, míg a helyi Temblores ügyvédi iroda szerint 40 tüntetőt öltek meg a hatóságok.

Mindeközben Kolumbia elnöke, mintha mi sem történt volna, járja az országot, legutóbb Caliban vett részt egy rendezvényen, ahol beszédében elmondta, a következő szemesztertől kezdődően a munkásosztályhoz tartozó diákoknak és az állami egyetemek hallgatóinak nem kell kifizetniük a tandíjat.

Mindez csupán láthatatlan tapasz az óriási sebre, ami az ország szívére került, a helyzeten pedig az sem segít, hogy a koronavírus-járvány intenzíven terjed, az elmúlt héten túlterheltté váltak a kórházak intenzív osztályai, így kérdéses, miként sikerül leküzdeniük a pandémia második hullámát.