Harmincan meghaltak és több százan eltűntek a kolumbiai fővárosban zajló kormányellenes tüntetéseken
A csütörtöki demonstráció során legalább 27-en vesztették életüket, 359 embert pedig eltűntnek nyilvánítottak a bogotái hatóságok.
MTI/AP/Fernando Vergara 
A halálesetek közül 11 közvetlenül kapcsolatba hozható az eseményekkel, hetet még vizsgálnak, kilenc pedig nem kapcsolódik a történtekhez. A sebesültek száma 1506, közülük 680 civil és 826 a biztonsági erők tagja – adta hírül az MTI.
A hivatalos adatok sokkal alacsonyabbak, mint amelyeket az megmozdulásokat követő civil szervezetek (köztük a Tremblores) közzétettek: szerintük 37-en estek a rendőrségi túlkapások áldozatául a tüntetések kezdete óta.
A tiltakozások, amelyek egy azóta visszavont adóreform-tervezet miatt kezdődtek, folytatódnak az egészségügy tervezett reformja, a rendőri erőszak és a biztonság általános hiánya ellen.
Az államügyészi és az ombudsmani hivatal jelezte, hogy 548 feltételezett eltűnést jelentettek náluk. Közülük 189 embert már megtaláltak, 359 hollétének felderítése pedig folyamatban van.
A már tizedik napja tartó országos tüntetések központja továbbra is a Kolumbia északnyugati részén található Cali, az ország harmadik legnépesebb városa.
Caliban az erőszak több mint húsz ember életét követelte civil szervezetek szerint. A hatóságok 1200 katonát vezényeltek a városba a rend helyreállítására. Az éjszaka folyamán is folytatódtak a zavargások, ketten megsebesültek egy lövöldözésben.
Eközben Iván Duque kolumbiai elnök a barikádok eltávolítására szólította fel a tiltakozókat. Duque szerint 733 úttorlaszt építettek április 28. óta, amelyek akadályozzák az üzemanyag-, élelmiszer- és gyógyszerellátást. Az államfő pénteken újra jelezte: kész tárgyalni a megmozdulást kezdeményező nemzeti sztrájkbizottsággal a kedélyek lecsillapítása érdekében.
Az ENSZ és az Európai Unió is aggodalmát fejezte ki a hatósági túlkapásokról érkező jelentések miatt.
A kolumbiai külügyminisztérium pénteken óva intett mindenkit az objektivitást nélkülöző állásfoglalásoktól, amelyek tovább mélyítik az ellentéteket. Diego Molano védelmi miniszter elégedetlenségét fejezte ki a kormányerők ellen a közösségi oldalakon zajló stigmatizációs kampány miatt.
Bár a tüntetések többsége békés, akadnak erőszakos megmozdulások is, amelyeket a kormány szerint illegális csoportok – köztük a magát Nemzeti Felszabadító Hadseregnek (ELN) nevező marxista milícia, illetve az ugyancsak szélsőbaloldali, Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű gerillaszervezetből távozott csoportok – szítanak.
Kolumbiában április 28-án robbantak ki tüntetések a tervezett adóreform miatt. Duque ezek hatására visszavonatta a pénzügyminisztérium által előterjesztett adóreformot, de a tiltakozások folytatódtak. Az államfő kérte a kongresszust, hogy a pénzügyi bizonytalanság elkerülése végett sürgősen fogadjon el egy új, konszenzuson alapuló adócsomagot.
A kabinet a koronavírus-járvány miatt keletkezett költségvetési hiány csökkentése érdekében kényszerül átalakítani az adórendszert. A többi között mérsékelni akarta a adókedvezményeket, növelni egyes csoportok személyi jövedelemadóját, és el akarta törölni bizonyos árucikkek és szolgáltatások általános forgalmi adó alóli mentességét.
