Félő, hogy a következő évtizedben 14 millió nő veszíti el a fogamzásgátláshoz való hozzáférést az éghajlatváltozás miatt
Szenegál tengerparti városában, Joal-Fadiouthban Binetou Sonko a helyi mangrove erdőkben alternatív munkalehetőséget kínál a nők számára, miután a halászati lehetőségek drámai módon csökkentek.
Fotó: Unsplash/David Clode 
A területen a megszokottnál sokkal kevesebb csapadék hullik, emiatt pedig kevesebb hal közelíti meg a partokat, ez azonban a régióban élő nők és családok megélhetését jóformán egy csapásra elvágta.
„Mindenki tudja, hogy ez az éghajlatváltozás miatt történik, mivel már nem esik annyit az eső. A tenger sótartalma megnőtt, és a halak egyre ritkábbak”.
Sonko és a nőkből és lányokból álló csapata kénytelen volt alternatívát találni a helyzet megoldására, így jelenleg a helyi mangrove erdőket használják a kagyló- és osztrigahéjak feldolgozására – ez a radikális változás azonban szerinte létfontosságú az önállóságuk megtartása és a megélhetésük szempontjából egyaránt.
Eredményeik és lehetőségeik azonban veszélyben vannak: az MSI Reproductive Choices előrejelzései arra figyelmeztetnek, hogy több mint 14 millió nő veszítheti el a fogamzásgátláshoz való hozzáférést, mivel az éghajlatváltozás világszerte rontja az életkörülményeket.
„Annak eldöntése, hogy mikor, vagy egyáltalán teherbe essünk-e, megkönnyíti az életet. Ha a nők nem választhatják meg az életüket, akkor gyermekeik élete is nehezebbé válik”
– mondta Sonko.
Az MSI Reproductive Choices nők millióinak nyújtott már egészségügyi ellátást, az éghajlatváltozás miatt történt kitelepítések azonban adataik alapján 2011 óta 26 országban mintegy 11,5 millió nő fogamzásgátláshoz való hozzáférése szűnt meg. Az előrejelzések azonban még ennél is sötétebb képet festenek: a fogamzásgátláshoz és a biztonságos abortuszhoz való hozzáférés még tovább fog csökkenni, a következő évtizedben pedig ez a szám meghaladja a 25 milliót.
„Szenegálban, ahonnan származom, a part menti erózió miatt sok család kénytelen elhagyni otthonát és ideiglenes táborokba költözni” – mondta a szervezet regionális igazgatója, Sanou Gning.
„Amit a csapataim legtöbbször hallanak ezektől a nőktől, akik ezeken a veszélyeztetett területeken élnek, az az, hogy válság idején teherbe esni a legutolsó dolog, amit szeretnének. Létfontosságú, hogy meghallgassuk, amit mondanak nekünk”.
Susan Harris Rimmer, a Griffith Egyetem akadémikusa virtuális küldöttként vesz részt a COP26 konferencián, melynek keretében az éghajlatváltozással kapcsolatos nemi kérdések kapcsán fog felszólalni. Az SBS Newsnak azonban elmondta, hogy a COP26-on az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésről szóló viták sajnos nem kapnak akkora hangsúlyt, mint kellene.
