Ismét az MNB nevében próbálkoznak a csalók

Csütörtöki közleményében figyelmeztetett az MNB, hogy ismét csalók élnek vissza nevével: a tájékoztatás szerint a csalók ezúttal az MNB telefonszámait klónozzák, majd magánszemélyeknek telefonálnak akár a jegybank, akár valamelyik hitelintézet nevében. A beszélgetés során az ügyfelek bizalmas banki adatait, pénzét szereznék meg, vagy kémprogramot töltetnének le velük.

Az MNB ügyfélszolgálatára csupán az elmúlt egy hét alatt 14 ügyféljelzés érkezett emiatt. A bűnözők az MNB egyes telefonszámait másolják le, s így hívnak fel magánszemélyeket. Valamelyik kereskedelmi bank ügyfélszolgálataként vagy magának az MNB-nek a nevében jelentkeznek, mivel állításuk szerint gyanús tranzakciót észleltek az ügyfél számláján vagy bankkártyájánál. Konkrét, ám valójában nem létező személyeket (pl. „Szabó Zoltán”) is megneveznek, akik kibercsalókként épp támadják az ügyfelet. Soron kívül Eljött a nap, meghallgatja a bíróság Robert Fico merénylőjét

A csalók az állítólagos „támadás” elhárítására állításuk szerint biztonságba helyeznék az áldozatok pénzét. Ehhez bizalmas banki adatait kérik el (például: bankkártyaszám, lejárat, cvc kód, PIN kód; internet- vagy mobilbanki jelszavak és megerősítő kódok); vagy megpróbálják rávenni az áldozatot, hogy utalja át „biztonságos” – valójában a csalók által kezelt – számlára a pénzét. Más esetekben „vírusirtót” – valójában az ügyfél számítógépéhez és banki alkalmazásához távoli hozzáférést biztosító kémprogramot – töltetnének le velük.

Ha állítólagosan kereskedelmi banktól jött a hívás, s az ügyfél esetleg visszahívja a csalókat, meglepődve tapasztalhatja, hogy a telefonszám valódi tulajdonosa, az MNB jelentkezik. A telefonbeszélgetéses csalások (vishing) a személyes kontaktus miatt jóval hihetőbbnek tűnhetnek, mint az e-mail-es vagy sms alapú adathalász támadások, ráadásul olyanokat is elérnek, akik nem használnak internet- vagy mobilbankot.

Sem az MNB, sem a kereskedelmi bankok nem kérik el soha az ügyfelektől telefonon vagy elektronikus úton azok bizalmas, a banki rendszerbe történő belépésre szolgáló adatait. Ilyen telefonhívásnál érdemes pontosító kérdéseket feltenni, gyanú esetén megszakítani a kapcsolatot és az ismert (az adott bank honlapján is feltüntetett) banki ügyfélszolgálati telefonszámon, illetve az MNB ügyfélszolgálatán érdeklődni. Azonnali gyanúra adhat okot, ha a telefonáló állítólag állami hatóságnál, intézménynél vagy bűnüldöző szerveknél dolgozik, mégis – miután az ügyfél bizalmatlan vagy nem hisz neki – fenyegető hangnemet használ.