Ezért kell korlátozni a budapesti agglomerációs gyűrű népességnövekedését
Tarthatatlan a helyzet, egyre többen költöznek az alvó városokba.
Szigetszentmiklós, 2022. február 6.
Épülõ családi házak a Csepel-szigeten található településen, amely az elmúlt tíz évben az egyik legdinamikusabban fejlõdõ Budapest környéki agglomeráció. Ez idõ alatt város lakossága megduplázódott kedvelt célpontja a fõvárosból kitelepülõ szuburbanizációs rétegeknek, ezért is erõsödik az utóbbi idõben a település kertvárosi, kisvárosi jellege. A háttérben a Lakihegyi adótorony.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre A probléma nem újkeletű, azonban az elmúlt évek tanulságai alapján rövidesen radikális lépéseket kell tennie a települések vezetőségének, hogy a növekedést megállítsák. Az ugyanis egyre kezelhetetlenebb helyzeteket eredményez.
Elég csak a tavalyi, rendkívül aszályos évre gondolni, amikor több agglomerációhoz tartozó településen gyakorlatilag elfogyott az ivóvíz, és olyan városok is voltak, melyek hetekig küzdöttek a vízhiánnyal.
Ez csak egy a számos nehézség közül, a közművek terhelése mellett a forgalom is jelentősen megnövekedett ezeken a településeken, az óvodai és iskolai létszám pedig nem elegendő – írja a porfolio.hu.
Nem nőhetnek a végtelenségig az agglomeráció városai
Az újabb fellendülést a koronavírust követő időszak hozta, a válság ugyanakkor némi visszaesést jelenthet, azonban ezzel a megoldást csupán elodázni lehet. Azt sem érdemes, hiszen a közműhálózat állapota így is siralmas, a karbantartás-bővítés pedig nem a kellő ütemben zajlik. Az érintett városok ugyan terjeszkednek, ám a végtelenségig ez sem lehetséges.
Míg azok a települések, melyekről autós közlekedés szempontjából egyszerűbben megközelíthető Budapest központja, folyamatosan nőnek, a periférián elhelyezkedők inkább csökkenő tendenciát mutatnak. Így aztán pontosan lehet tudni, hogy hol lenne szükség korlátozásokra, és mely településeken lehet tovább bővíteni a lakosságszámot.
