Ez az álláspontja Magyarországnak az AstraZenecáról
Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs keddi sajtótájékoztatója folyamán ismertette Magyarország álláspontját az elmúlt napokban kibontakozó eseményekről, miszerint számos országban felfüggesztették az AstraZeneca oltóanyagának alkalmazását.
Budapest, 2021. március 13.
Az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinával oltásra előkészített fecskendők a Szent Margit Kórház oltópontján 2021. március 13-án.
MTI/Mohai Balázs 
Az elmúlt napok során elsősorban elővigyázatossági okokból nagyon sok országban felfüggesztették ideiglenesen az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű vakcináját. Spanyolország, Olaszország, Svédország, Dánia, Izland, Norvégia többek között mind úgy döntött, egyelőre szünetelik az oltást a szóban forgó oltóanyaggal.
Müller Cecília is kitért erre az operatív törzs sajtótájékoztatója során, ugyanis sokan várták már a magyar hatóságok álláspontját a témában. Rögtön azzal kezdte, hogy már a WHO és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is elkezdett foglalkozni az üggyel.
Mint mondta, az EMA beszámolója szerint több mint 17 millió embert oltottak be eddig az AstraZeneca vakcinájával, közülük 15 trombózisos és 22 tüdőembóliás eset alakult ki.
Ezt a számot összehasonlították azzal, amely egyébként oltás nélküli időszakban történhet egy országban, és arra a következtetésre jutottak, hogy nem haladja meg ezeknek az eseteknek a száma az oltás nélküli időszak esetszámait.
Müller elmondta azt is, hogy annak sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy a koronavírus szövődményeibe belehalunk, minthogy az oltástól bajunk essen, így arra kért mindenkit, hogy ne hagyjuk a félelmeinknek, hogy eltántorítsanak az oltástól.
Az országos tisztifőorvos kiemelte, hogy a tüdőembóliás és trombózisos eseteket nem tudták ok-okozati összefüggésbe hozni a védőoltások beadásával, de mint hozzátette, ezt a kérdést még vizsgálják. Müller is elismerte, hogy sok ország elővigyázatossági okokból felfüggesztette az oltást, de hangsúlyozta, hogy a WHO és az EMA álláspontja szerint sincs összefüggés.
Müller Cecília kitért arra is, hogy maga a koronavírus-fertőzés is vezethet vérrögképződéshez, a vírus azért tudja megtámadni a különböző szerveket, mert az egész szervezetre kártékony hatást fejt ki. A koronavírus képes a kiserek belső falát is megtámadni, ezzel pedig fokozhatja a vérrögképződést.
„Azt gondolom, hogy nyilván valóan több szakmai grémium fok még állást foglalni a kérdésben, egyelőre a WHO és az EMA közleménye szerint nem találtak ok-okozati összefüggést a vérrögképződés, tüdőembólia, illetve az AstraZeneca-vakcina között”
zárta a témát Müller.
