Európa Tanács: Oroszország átlépte a szervezet alapokmányának vörös vonalait
Az Európa Tanács szerint Oroszország jogellenesen lépte át az ukrán határt és kezdett háborúba.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) sajtóértekezletet tart a 30 államot tömörítõ észak-atlanti védelmi szervezet brüsszeli székházában 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban katonai mûvelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadmûveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
MTI/EPA/Stephanie Lecocq
MTI/EPA/Stephanie Lecocq Az ukrán határ jogellenes átlépésével Oroszország átlépte az Európa Tanács alapokmányában rögzített, kötelezettségeket meghatározó és egységet megkövetelő „vörös vonalat” is – jelentette ki Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke hétfőn.
Tiny Kox a parlamenti közgyűlés rendkívüli, kétnaposra tervezett ülésének megnyitóján emlékeztetett: az Európa Tanács 1949-ben elfogadott alapokmánya kötelezővé teszi a tagállamoknak, hogy őszintén és hatékonyan működjenek együtt a közös célok, köztük a nagyobb egység elérésének és a közös örökséget képező eszmék és elvek megőrzésének megvalósításában.
A politikus közölte, hogy az alapokmány súlyos megsértése esetén a dokumentum lehetővé teszi az egyik tagország képviseleti jogának függesztését, illetve a szervezet Miniszteri Bizottsága kérheti a tagország kilépését is. Ha a tagállam nem tesz eleget a kérésnek, a bizottság határozhat az érintett ország tagságának megszűntetéséről.
A PACE elnöke szolidaritásra szólított fel azokkal, akik áldozatává váltak a háborúnak, amelynek – mint mondta – soha nem szabadott volna elkezdődnie, de azonnal véget kell érnie.
„Hadd fejezzem ki reményemet mindannyiunk nevében, hogy ez a háború mihamarabb véget ér, és a béke a lehető leghamarabb eljön minden ukrán kollégánk és az ostromlott tagállam, Ukrajna minden polgára számára”
– fogalmazott.
Kox köszönetet mondott a szervezet tagállamainak, hatóságainak és polgárainak, hogy „mérhetetlen szolidaritást mutattak és mutatnak” a menedéket keresők iránt. Szavai szerint a nemzetközi szolidaritásra szükség van, és szükség lesz rá az elkövetkezőkben is, mivel – mint fogalmazott – „a fegyveres agresszió humanitárius következményei jelentősek lesznek, és hosszú ideig fognak tartani”.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a hétfőn kezdődött rendkívüli ülésen megvitatja Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményeit. Számba veszi az Oroszországgal szemben meghozható lehetséges további intézkedéseket, miután a szervezet Miniszteri Bizottsága február 25-én felfüggesztette Oroszország képviseleti jogát, válaszul „a tagország kötelezettségeinek súlyos megsértésére”. A soron kívüli plenáris ülés végén a közgyűlés véleményt fogad el a megtenni szükséges intézkedésekről, valamint Oroszország európa tanácsi tagságát illetően.
(MTI)
