Egyre több a hajléktalan Magyarországon, az idős korosztály érezheti magát veszélyben
Miközben az elmúlt húsz évben 12-ről 5 százalékra csökkent a fiatal hajléktalanok aránya hazánkban, addig az idősek esetében jelentős növekedés tapasztalható.
Unsplash 
A Pierre Abbé Alapítvány pénteken közzétett jelentéséből kiderült, hogy a 30 év alatti hajléktalanok aránya Magyarországon 5 százalékra esett vissza, ugyanakkor az utcán töltők között több a nő és az idős ember, a romák hányada pedig 19-ről 32 százalékra nőtt meg – adta hírül a Népszava.
A dokumentum aktualitását az jelzi, hogy Portóban a hétvégén a társadalmi kirekesztettség felszámolásáról és az állásteremtésről tárgyalnak az Európai Unió kormány- és államfői.
Körülbelül minden harmadik szegény ember háztartása túlzsúfolt, a lakosság nyolc százaléka lakhatási gondokkal küzd. 2020 februárjában összesen 7 604 hajléktalant regisztráltak hazánkban, közülük 3 607-en éltek Budapesten.
A hivatalos adatok csalókák lehetnek, a jóléti szolgálatok ugyanis ennek kétszeresét mérték. A hajléktalanok főként családi és partnerkapcsolati gondok miatt kerültek az utcára, 45 százalékuk a felmérés során egyértelműen ezt a két okot jelölte meg fő problémaforrásként.
A lakosság 22, míg a szegénységben élők 37 százaléka lakott már olyan helyen, ahol beázott a mennyezet, vagy a falak nedvesek és penészesek voltak, a padló pedig szétrohadt. Az ilyen körülmények között élők száma az elmúlt évtizedben Magyarországon 54 százalékkal nőtt meg, ezzel Ciprus után a második legrosszabbul teljesítő EU-tagállammá avanzsáltunk.
Minden ötödik, gyermekét egyedül nevelő európai panaszkodik a nem megfelelő lakáskörülményekre, Magyarországon viszont majdnem minden harmadik teszi meg ugyanezt.
