Ismét szakadárháború törhet ki Csecsenföldön?

A Szovjetunió szétesését követően Oroszország és Csecsenföld között két rendkívül véres háború zajlott le a kilencvenes évek során. A második csecsen háború során már Vlagyimir Putyin volt az orosz elnök és kiemelt brutalitással nyomta el a lázadókat.

Oroszország a már-már tőlük megszokott taktikát alkalmazta, ami leginkább a felperzselt földhöz hasonlít. Csecsenföld fővárosát, Groznijt szőnyegbombázás alá vetették, amelynek eredményeként a világ egyik leglebombázottabb városává vált. Soron kívül Napos, gomolyfelhős péntek vár ránk, csak néhol fordulhat elő zápor

Ramzan Kadirov, Csecsenföld jelenlegi vezetője a 2000-es években feltétlen hűséget esküdött Putyinnak, ezért azóta nem igazán volt jelentősebb harci események az észak-kaukázusi köztársaságban.

Ez abban is megmutatkozott, hogy Kadirov jelentős számú csecsen harcost küldött Putyinnak, akiket Ukrajnában is bevetettek a különböző frontokon. Az orosz társaikhoz hasonlóan a csecsenek is súlyos bűntetteket követtek el, de talán ők voltak a legnagyobb szájúak.

Vannak azonban olyan csecsen csapatok, akik Ukrajna oldalán álltak be harcolni, az egyik közül a „Manszúr Sejk zászlóalj” elnevezést kapta. Manszúr egy legendás csecsen harcos és iszlám vezető, aki még a 18. században harcolt az orosz hódítás ellen.

Iszlám Belokijev, a zászlóalj szóvivője egy videót tett közzé nemrégiben, amiben egyenesen Putyinéknak üzent: a csecsen lázadók készen állnak arra, hogy a szülőföldjükön ismét megharcoljanak az orosz csapatokkal.

Belokijev állítása szerint a lázadók az elmúlt idők során együtt dolgoztak a helyi lakossággal, hogy információt gyűjtsenek az orosz csapatok számáról és mozgásáról, fegyverzetük mennyiségéről és minőségéről.

Amennyiben tényleg újabb függetlenségi harcot indítanak a csecsen lázadók, az nagyon nem lesz ideális helyzet a Kreml számára, ugyanis fennáll az esélye, hogy át kell csoportosítaniuk Ukrajnából néhány hadosztályt.