Csak nagyon kevés fertőzött részesülhet itthon vérplazma-terápiában
A Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese, Dr. Lacza Zsombor osztotta meg véleményét a koronavírus-pandémiával kapcsolatban, valamint megtudhattuk, miként zajlanak a hazai vérplazma-terápia folyamatai.
Budapest, 2015. december 17.
Lacza Zsombor ortopéd-traumatológus (k) átveszi a Gábor Dénes-díjat Bendzsel Miklóstól, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnökétõl (b) és Gyulai József kuratóriumi elnöktõl az elismerés ünnepélyes átadásán az Országház Felsõházi termében 2015. december 17-én.
MTI Fotó: Bruzák Noémi 
A Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese, Dr. Lacza Zsombor osztotta meg véleményét a koronavírus-pandémiával kapcsolatban, valamint megtudhattuk, miként zajlanak a hazai vérplazma-terápia folyamatai.
Az Index.hu hírportálnak adott nyilatkozatában Lacza elmondta, a magyar plazmakezelésből kizárólag azok a COVID-19 betegek kaphatnak, akik élet és halál között vannak, ugyanis náluk bizonyítottan segíthet az egészséges, felépült vagy éppen gyógyulófélben lévő koronavírus-páciensek véréből kinyert szérum.
A kezelést komoly előrelépésnek tartják a szakemberek, hiszen a plazma beadása után már másnap jobban szokták magukat érezni a betegek, ezután pedig igaz lassan, de fokozatosan felgyógyulnak a koronavírus-fertőzésből.
Lacza hozzátette, az eljárásukat a Semmelweis Egyetemen kívül a fehérvári Szent György Kórház, a tatabányai Szent Borbála Kórház és a szegedi egyetem is alkalmazza.
A rektorhelyettes elárulta, nem mindegyik felépült COVID-19 fertőzött véréből lehet terápiához használható vérplazmát kinyerni, mivel sokaknál egyáltalán nem termelődik szükséges ellenanyag. Hogy mindez miért történhet így, egyelőre nem tudják, azt viszont megfigyelték, hogy az élsportolók az életmódjuk miatt könnyebben esnek át a fertőzésen szövődmények nélkül.
Lacza közölte, a társadalombiztosítás nem támogatja a terápiájukat, ugyanakkor aki kezelésre szorul, az mégis ingyen kaphatja meg a kezelést, mivel az Innovációs és Technológiai Minisztérium finanszírozza a projektjüket.
A rektorhelyettes a magyarországi járványhelyzetről elmondta, hogy a második hullám teljesen másként értelmezhető mint az első, hiszen míg jelenleg főként a fiatalok kapják el és terjesztik egymás között a kórokozót, addig tavasszal az idősek körében szedte áldozatait a kórokozó.
Lacza kiemelte, ez idő alatt többet tudhattak meg a koronavírus viselkedéséről is, azonban a második hullám nem várt veszélyeket tartogat magában, így az ország végképp nincs túl a pandémia nehezén:
„Két dologban bízhatunk. Az egyik, hogy az emberek viszonylag fegyelmezettek. Ha mindenki maszkot ölt, és azt fel is húzza az orrára, az jelentősen gátolja a vírus terjedését. A kórokozó ugyanis a torok nyálkahártyájából terjed, amit kilélegzünk, abban ott van. A járvány elleni védekezés csak akkor működik, ha mindenki részt vesz benne. A másik tényező, amely optimizmusra ad okot, hogy egyre jobban megismerjük a vírus természetét, javul a terápia hatékonysága. A vakcinával kapcsolatban nem tudok hitelesen nyilatkozni, mert azt nem mi állítjuk elő.”
