Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
365,98 Ft
Euró
392,20 Ft
Font
458,13 Ft
Bitcoin
63,370 $

25 ezer éves, mamutcsontokból álló építményre bukkantak Oroszországban

A furcsa, már-már kísérteties szerkezetet az ott élő emberek alkották.

Cool

Kulcsár Péter

Szerkesztő
TÉMÁK

Az egészen bizarr, 12,5 méteres, kör alakú, kizárólag gyapjas mamutok csontjából létrehozott szerkezetet nemrég tárták fel kutatók Oroszországban. Úgy vélik, hogy körülbelül 25 ezer évvel ezelőtt készíthették és valószínűsíthetően rituális célokra vagy megemlékezésekre használhatták.

Fotó Antiquity Alex Pryor

A vadászó-gyűjtőgető eletmódot folytató őseink a mezőgazdaság feltalálása előtt nomád életet éltek, egyik helyről a másikra vándoroltak jobb kilátások reményében. Ez viszont nem azt jelentette, hogy csak úgy véletlenszerűen meneteltek elődeink a semmibe. Ha olyan helyet találtak, ami dúskált nyersanyagokban, főleg vadászható állatokban, akkor huzamosabb időre letelepedtek és olyan technikákat fejlesztettek ki, amelyek segítségével a húst megfelelő módon tudták tárolni és amivel távol tudták tartani maguktól a rivális törzseket. Soron kívül Ezt a férfit keresi a rendőrség a szentesi gyilkosság ügyében

Orosz paleontológusok nemrég a valaha feltárt legnagyobb ilyen szerkezetet fedték fel, amelyet hatvan különböző mamut-egyed több száz csontjából építettek.

Fotó Antiquity Alex Pryor

A struktúrát a Voronyezshez közeli Kostenski 11 régészeti lelőhelyen találták, a Don folyóhoz közel. A szénizotópos kormeghatározás alapján 25 ezer éves korra becsült építmény az egyik legidősebb is egyben, amit valaha találtak.

Bármennyire szokatlanul is hangzik, a kör alakú, csontokból készült építmények gyakoriak voltak Kelet-Európában a jégkorszak idején. A Kostenki 11 lelőhelyen az 50-es évek óta a tudósok gyakran találtak ilyen mamutcsont-szerkezeteket, ezek azonban kisebbek voltak és minden valószínűség szerint hús vagy szemét tárolására használhatták őket.

A most feltárt építményt először 2013-ban találták meg, majd három éven keresztül folytatódtak az ásatások ún. flotációs technika segítségével, ami lényegében egy vízzel történő átmosási módszer a talaj és a leletek elválasztása céljából. Összesen 51 alsó állkapocscsontból és 64 mamutkoponyából készítették az építmény falait. Ezeken kívül felfedtek még széndarabokat, elszenesedett csontokat, valamint kőszerszámok maradványait, de találtak lágy, növényi eredetű szövetdarabokat is.

Fotó Antiquity Alex Pryor

Miért emeltek a pleisztocénben élő emberek ilyen hatalmas, kísérteties építményeket?

„A Kostenski 11 egy ritka és fontos lelőhely, a paleolit vadászó-gyűjtögető emberek életmódjának megismerésében segít nekünk. Vajon mi csábíthatta az ősi vadászokat erre a helyre? Az egyik lehetőség, hogy a mamutok és az emberek egyszerre jöttek ide, mert lehetséges, hogy a fagyok idején csak itt találtak maguknak folyékony vizet a tél alatt.”

mondta Dr. Alexander Pryor, a feltárás vezetője.

Lakhelyként vagy hústároló raktárként is szolgálhatott a kisebb törzsek számára ez az építmény. A széndarabok arra utalhatnak, hogy a kör alakú szerkezet közepén tüzet gyújthattak az emberek, így vészelvén át a durva, fagyos éjszakákat. Több klímamodell alapján ez idő tájt a jégkorszakban -20 Celsius-fok hőmérsékletű volt csupán a talaj.

Több csontot úgy szállítottak ide máshonnan, azonban a legnagyobb részük a vadászat eredménye. Ennek bizonyítékai a rajtuk talált hús- és szövetmaradványok, amiket a fagy a mai napig megőrzött. A csontokon nem található a feldarabolásnak egyetlen nyoma sem – a vadászok valószínű, hogy a hús nagyobb részét egyszerűen csak lefejtették, a többit pedig a csontokon hagyták, ami így elrothadt. A feltárást vezető paleontológus szerint nem csoda, hogy nem maradtak nyomai a paleolit „henteseknek”, mert például a modern idők elefántokat feldaraboló vadászainak fémből készült kései sem hagytak vágásokat a csontokon.

„Ezek a feltárások új fényben világítják meg ezeknek a misztikus építményeknek a szándékát. A régészet tudománya megmutatja számunkra, hogyan élték túl őseink a kegyetlen, fagyos késői jégkorszakot. Más, Európa ugyanezen a szélességi fokán elhelyezkedő helyeit ebben az időben teljesen elhagyták, de az itteni törzsek alkalmazkodtak a körülményekhez és élelmet, menedéket, vizet kerestek maguknak.”

mondta Pryor.
Fotó Antiquity Alex Pryor

A kutatást vezető szakember megjegyezte, hogy kérdéses, hosszútávon használhatták-e az emberek ezt a helyet menedékként, mivel egyelőre erre semmi jel nem utal. Szintén nehezen tudja elképzelni, hogyan tudtak volna a korlátozott technológiai tudásuk miatt például tetőt készíteni az építményre, ez pedig megkérdőjelezi a feltételezést, hogy ezt a szerkezetet akár állandó lakhelyként is használhatták.

Orosz kutatók szerint különböző rituálék elvégzésére alkalmasabb lehetett ez az építmény. Úgy vélik, egyfajta szentélyként szolgálhatott és a gyapjas mamutok tiszteletére emelhették. Ez mind csupán spekuláció, mivel semmivel sem lehet bizonyítani, hogy ez valóban így történt.

Bármi is legyen a válasz, az egészen biztos, hogy ehhez hasonló, monumentális mamutcsont-építmény felállításához hatalmas tudásra és akaratra volt szükségt – ehhez pedig át kellett vészelni a jégkorszak embertelen körülményeit.