Ez lehet Vlagyimir Putyin valódi célja Ukrajna lerohanásával

Seth Cropsey korábbi haditengerész, a Yorktown Intézet alapítója a 19FortyFive felületére írt elemzésében pedig azt fejtegette, hogy szerinte Putyin céljai egyértelműek: le akarja uralni a Fekete-tengert, nagyobb nyomást helyezve ezzel Romániára és Bulgáriára, mint NATO-tagállamokra.

Az elemző szerint Putyin másik nagyobb célja a háborúval az lenne, hogy egy régóta álmodott politikai célját megvalósítsa: újraélessze az Orosz Birodalmat azzal, hogy Fehéroroszország mellett Ukrajnát is integrálja. Soron kívül Lehúzta a vécén újszülött gyermekét egy 15 éves lány, vádat emeltek ellene

Cropsey kifejtette, hogy az Ukrajna elleni háború feltárta az orosz hadsereg gyengeségeit, egyértelműen kiderült, hogy limitáltak és nehézségekkel küzdenek. Ennek ellenére az elemző szerint Putyinnak a hosszú távú célja a Fekete-tenger leuralása és az orosz-ukrán-belorusz politikai konglomerátum megalkotása.

Cropsey úgy véli, Putyin azt a logikát követte, hogy Zelenszkij személyében egy olyan ember került Ukrajna élére, aki a civil társadalmat képviselte a Kreml szatellitjeivel szemben, miközben az ukrán hadsereg akkorára nőtt, hogy bár az orosz hadsereg mellett eltörpül, a Kreml által támogatott Donyecket és Luhanszkot simán maguk alá tudták volna gyűrni.

Ez Putyinnak azt a narratívát teremtette, hogy az Oroszországra korábban szinte egyedüli fenyegetés jelentő nácikkal azonosítsa Ukrajnát, erre hivatkozva pedig az erőt válassza. Arra számíthatott – véli Cropsey -, hogy az ukrán kormány gyorsan összeomlik, vele együtt az ellenállás is, Zelenszkij pedig elmenekül, így az egyik bábjukat, Viktor Medvecsukot rakhatják a hatalomba.

Ezt követően jött volna Fehéroroszország politikai annektálása, mely Cropsey szerint meg is történt volna, mivel Lukasenkát a 2020-as tüntetések brutális leverése óta nemigen fogadta volna maga soraiba a nyugati közösség. Az elemző szerint ez egy politikai unió formájában meg is valósult volna, így megtörtént volna Kijev és Minszk integrálása a „birodalomba”.

Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja

Cropsey úgy véli, Putyin ezt követően folytatná a terjeszkedést a Fekete-tenger felé, melynek keretében Moldova lett volna a következő célpont. Oroszország már 1992 óta irányítja Moldova egy részét, Transznyisztriát, amióta közbeavatkozott a polgárháborúba.

Oroszországnak ugyanakkor korlátozott katonai jelenléte van a régióban, mindössze 1500 katona állomásozik Transznyisztriában, miközben a szakadárállamnak is csak 5000 hivatásos katonája és 15 000 tartalékosa van. Bár Moldova egy kicsiny, 2.6 milliós ország, stratégiailag mégis fontos lenne Putyinnak, ezért Ukrajna meghódítása után Kisinyov ellen indult voolna.

Amint ez megtörténik, Oroszország közvetlenül határossá válna Romániával, ezzel pedig közvetlenebbül tudna nyomást helyezni a NATO-ra. Cropsey azonban úgy véli, Oroszország nem tudott volna mit kezdeni Moldovával.

Cropsey abból indul ki, hogy jelenleg amúgy is valószerűtlen egy Moldova elleni invázió, tekintettel arra, hogy az orosz hadsereg nem tudja bevenni a dél-ukrajnai Mikolajev és Odessza régiókat sem, amely szükséges lenne ahhoz, hogy Transznyisztrián keresztül meglóduljanak Moldova egész területe ellen.

Ráadásul a moldovai ellenállás hasonló mértékű lenne az ukránéhoz, az ukránok ráadásul támogatnák is ezt és mivel gazdaságilag, kulturálisan, valamint diplomáciailag Románia nagyon közel áll Moldovához, ezért a románok is belesodródtak volna a konfliktusba, ami már egy NATO-orosz konfliktus így – amit Oroszország nem kockáztat meg.

Cropsey ennek ellenére úgy véli, Moldova ettől függetlenül is Putyin következő célpontja, különösen abban az esetben, ha Ukrajnában végül csak eléri a katonai céljait. Ez viszont, mint írta, Romániával és a NATO-val is végső soron konfrontáció lenne.