Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
366,01 Ft
Euró
392,66 Ft
Font
457,99 Ft
Bitcoin
64,671 $

USA: az Ukrajnába küldött nyugati katonai segély 70 százaléka nem ér célba

Az amerikai CBS hírcsatorna hosszú cikkben fejtette ki, hogy mi a jelenlegi probléma a Nyugat által nyújtott katonai segélyeknek.

Fotó: EPA/Oleg Petrjasuk
Európa

Nagy Noel

Szerkesztő

Az egyik leginkább döntő faktor, ami az ukránok mellé döntötte többször a háború alakulását, hogy ipari mennyiségű fegyverrel látták el a honvédő hadsereget a nyugati hatalmak, köztük nagykaliberű nehézfegyverekkel.

A szállítási útvonalak is ismertek: valamennyi fegyvert Lengyelországba szállítanak a nyugati hatalmak, ahonnan pedig útnak indul Ukrajnába annak reményében, hogy ukrán katonáknál landol. Ez azonban nem történt mindig így. Soron kívül RTL+: áremelésre készülhetünk az UEFA Bajnokok Ligája miatt

A CBS-t szemlézve a BulgarianMilitary.com is megerősítette azonban, hogy hatalmas problémát okoz a korrupciós a fegyverellátásokban. Jonas Ohman, egy Ukrajnát segítő litván nonprofit vezetője például kijelentette: a szállítmányok mindössze 30-40 százaléka jut el a végső céljához.

Az is kiderült, hogy korábban az Egyesült Államok külön személyeket küldött Ukrajnába, hogy felügyeljék a fegyverszállítmányokat – ez pedig megmutatja, hogy a nyugati hatalmak is aggódnak a régóta hírhedt ukrán korrupció miatt.

A CBS is kiemelte, hogy nagyon nehéz a fegyverszállítmányokat pontosan lekövetni, ráadásul ebben jelentős szerepet játszik, hogy folyamatosan változnak a frontvonalak és az általános környezete a háborúnak. Ez, kiegészülve azzal, hogy nagyon sok az önkéntes és félkatonai szervezetek harcosai, csak súlyosbítja a problémát.

Vagyim Melnik, az ukrán Gazdaságbiztonsági Iroda vezetője július elején szintén elismerte, hogy probléma van a korrupcióval, ugyanis a Nyugatról érkező humanitárius segélyek és fegyverek egy részét nemes egyszerűséggel eladják egyes ukrán katonák vagy önkéntesek.

„Még a katonai árukat is eladják pénzért, vannak ilyen történések” – fogalmazott akkor Melnik, aki jelezte, hogy már nyomoznak ezek kapcsán. Már egyébként legalább 10 büntetőügyet regisztráltak ezzel összefüggésben, de ez még egyértelműen csak a kezdet.

Az elmúlt hetek során ráadásul egyre aggasztóbb jelentések érkeztek nem hivatalos csatornáktól, miszerint gombamód szaporodnak a feketepiacon árult, Ukrajnába szállított humanitárius segélyek és katonai felszerelések.

A BulgarianMilitary példának azt az esetet hozta fel, hogy nemrégiben az dark web egyik ismert fegyverkereskedő oldalán bukkant fel egy Javelin páncéltörő vállról indítható rakéta, amelyet Kijevből árultak mintegy 30 ezer dollárért (11.6 millió forint).

A másik példát pedig maguk az ukránok szenvedték meg: amikor Mariupol ostroma és azon belül is az Azovsztál acélgyár ostroma zajlott, az orosz hadsereg amerikai Stinger-rakétákkal lőtt le ukrán helikoptereket, amelyek az acélműben ragadt katonákat kívánta evakuálni.

Régis de Castelnau francia parlamenti képviselő és jogász pedig egy olyan esetről számolt be, hogy a különböző katonai értesülések alapján két, francia fejlesztésű Cézár önjáró tarackot adhattak el az oroszoknak 124 ezer dollárért darabonként – ezt azonban nem lehet megerősíteni, hogy valóban az ukránok adták el az oroszoknak, vagy az invázió során csak meg tudták szerezni őket.

De Castelnauarról beszélt, hogy az oroszok már el is vitték az Uralvagonzavod nevű katonai gépgyárba őket, ahol feltehetően mérnöki visszafejtéssel fognak érzékeny információkat szerezni a francia technológiáról.

Az orosz cég pedig válaszolt is a francia jogász kirohanására és „megköszönték” Emmanuel Macronnak az önjáró tarackok „adományozását”, illetve még be is szóltak, hogy bár nem olyan jók, mint az MSTA-S tarack, de hasznát fogják ennek venni.

Ezeket a történeteket a legtöbbször tagadják az érintettek és nem is lehet tagadni, hogy számtalan fegyver megérkezett már a frontokra, amivel sikeresen vissza tudják verni az ukránok az orosz megszállókat – ez a korrupció viszont hozzátartozik a teljes képhez.