Vége a tűzszünetnek, újra fellángolt az Izrael-Hamász konfliktus
Az izraeli légicsapások szerdán kora reggel a Gázai övezetben lévő militáns helyszíneket érték, a palesztinok pedig válaszul már a második egymást követő napon gyújtóléggömböket küldtek vissza a határon túlra – tovább tesztelve a törékeny tűzszünetet, amely a múlt hónapban véget vetett az Izrael és a Hamász közötti háborúnak.
Izraeli rendõr dulakodik egy palesztin tüntetõvel az izraeli nacionalisták Jeruzsálem óvárosában tartott zászlós felvonulása kezdetén 2021. június 15-én. Mivel a Benjámin Netanjahu volt konzervatív miniszterelnök hívei által szervezett felvonulás a muszlimok lakta negyedeket is érinti, a palesztinok provokációnak tekintik. Középen Itamar Ben-Gvir, a Zsidó Hatalom (Ocma Jehudit) párt egyik vezetõje, a kneszet tagja.
MTI/AP/Ariel Schalit 
Az erőszak legújabb fordulóját az izraeli ultranacionalisták keddi felvonulása váltotta ki a vitatott kelet-jeruzsálemi területen. A palesztinok provokációnak tekintették a felvonulást, és gyújtóléggömböket küldtek Dél-Izraelbe, többször is tüzet okozva a kiszáradt mezőgazdasági területeken.
Izrael ezután légicsapásokat hajtott végre – az első ilyen támadásokat azóta, hogy a május 21-i tűzszünet véget vetett a 11 napig tartó harcoknak –, majd újabb léggömbök következtek. A légicsapások célpontjai olyan létesítmények voltak, amelyeket a Hamász fegyveresei támadások megtervezésére szolgáló találkozókra használnak, sérültekről egyelőre érkezett jelentés.
„A Hamász terrorszervezet felelős a Gázai övezetben zajló eseményekért, és viselni fogja tettei következményeit” – közölte a hadsereg. Hozzátették, hogy bármilyen forgatókönyvre felkészült, „beleértve az ellenségeskedések újrakezdését is”. Szerda délutánra álarcos palesztinok több, gyújtózsinórral és lángoló rongyokkal megrakott léggömböt küldtek Izraelbe.
A zavargások a tűzszünet első próbáját jelentették, miközben egyiptomi közvetítők egy hosszabb távú megállapodás elérésén dolgoztak. A feszültségek Jeruzsálemben ismét fokozódtak, akárcsak a legutóbbi háború előtt, ami arra késztette a gázai Hamász vezetőit, hogy május 10-én rakétatüzet lőjenek a szent városra. A harcok több mint 250 palesztin életet követeltek, és 13 ember halt meg Izraelben.
A fellángolás emellett próbatétel elé állította Izrael új kormányát is, amely a hét elején lépett hivatalba. A sokszínű koalícióban több keményvonalas, valamint pacifista és centrista párt is helyet kapott, valamint az első arab frakció, amely valaha is izraeli kormány tagja volt. A kényes koalíció egyben tartása azonban nehéz feladat lesz az új miniszterelnök, Naftali Bennett számára.
A keddi felvonuláson több száz izraeli ultranacionalista, néhányan „Halál az arabokra” skandálással vonultak fel Kelet-Jeruzsálemben, erődemonstrációként. A Hamász felszólította a palesztinokat, hogy „álljanak ellen” a felvonulásnak, amely Izrael 1967-es kelet-jeruzsálemi elfoglalását hivatott ünnepelni. A palesztinok mindezt provokációnak tartják.
Bár voltak aggodalmak, hogy a felvonulás növelné a feszültséget, annak lemondása Bennettet és a koalíció más jobboldali tagjait is heves bírálatoknak tette volna ki azok részéről, akik ezt a Hamász előtti megadásnak tekintették volna. Mansour Abbas, akinek a Raam pártja az első arab frakció, amely csatlakozott egy izraeli koalícióhoz, azt mondta, hogy a felvonulás „kísérlet arra, hogy politikai célokból felgyújtsák a régiót”, azzal a szándékkal, hogy aláássák az új kormányt. A Global News azt írja, Abbász szerint a rendőrségnek és a közbiztonsági miniszternek le kellett volna mondania a rendezvényt.
