Kidudorodik az egyenlítő? Miért nem tökéletesen gömbölyű a Föld?
Érdekes magyarázattal álltak elő kutatók a Föld alakjának magyarázata kapcsán.
Instituto de Astrofísica de Andalucía/NASA 
Ha lenne egy hatalmas mérőszalagunk, ami a Föld középpontjából indulna, és bolygónk legmagasabb hegycsúcsáig tartana, akkor nem a Mount Everesten kötne ki a vége, hanem az ecuadori Chimborazo vulkán tetején.
A jelenleg inaktív Chimborazo tűzhányó azért nyerne ebben az esetben, mert a Föld a pólusoknál kissé összenyomódik, mintha valaki egy labda felső részét és alját szorítaná meg mindkét kezével. Ennek eredményeként az egyenlítő kidudorodik, az ecuadori vulkán pedig pont ebben a térségben található.
Valójában a legtöbb bolygó és hold nem tökéletes gömb formájú, hanem valamilyen módon lapítottak – magyarázta a Live Science tudományos magazinnak James Tuttle Keane, a NASA Jet Propulsion Laboratory bolygókutató professzora.
Mindez azért lehetséges, mert az égitestekre hat a centrifugális erő, amely minden egyes forgó tárgyat befolyásol. Gyakorlatban minden nap érzékelhetjük a működését, elég csak elkezdenünk a székünkben vagy a lábunkon pörögni, és érezhetjük, hogy eltávolodunk a középponttól, miközben lábaink és karjaink kontrollálatlanul egymáshoz akarnak csapódni – ismertette a szakember.
Mivel a bolygók és a holdak hasonló módon forognak, az egyenlítőjüknél kicsúcsosodnak. A jelenség nem mindig vehető ki egyértelműen, ám a Jupiter és a Szaturnusz esetében kirívónak mutatkozik, hiszen ha megnézzük bármelyik gázóriás egyenlítőjét, azonnal detektálható a kidudorodás, mivel a Naprendszer leggyorsabban mozgó égitestjeiről van szó.
A centrifugális erő kozmikus objektumokra gyakorolt hatásának legszélsőségesebb példája a Haumea törpebolygó, ami a Kuiper-övben, a Neptunusz pályáján kívüli jeges űrsziklákat magába foglaló régióban található. A Haumea körülbelül akkora, mint a Plútó, viszont eszméletlenül gyorsan forog, egy teljes fordulatot négy óra alatt tesz meg, ezért szinte tojás alakú.
