Dollár
428,93 Ft
Euró
420,87 Ft
Font
476,73 Ft
Bitcoin
19,366 $

Több mint 1200 éve nem virágzott ilyen korán a japáncseresznye

Fotó: AJ/Unsplash
not image

Kornis Vivien

2021. március 31. - 22:08

A klímaválságnak köszönhető globális felmelegedés miatt idén különösen korán virágzik az időjárásra igen érzékeny japáncseresznye, a vártnál jóval borultak a gyönyörű szirmokba a parkok Kiotóban és Washingtonban is.

Idén különösen korán borultak virágba a cseresznyefák Japánban, mely hagyományosan a tavasz beköszöntét jelenti. Az erre vonatkozó hivatalos nyilvántartást 70 évvel kezdték meg, azóta biztosan nem került sor ilyen korai virágzásra, a szakértők szerint az éghajlatváltozás lehet a jelenség oka – írja a The Guardian

Soron kívül Sáfrány Emese forró dekoltázsától mindenről megfeledkezel

Az Oszaka Egyetem által begyűjtött adatok szerint a 2021-es kiotói virágzás március 26-án ért a csúcsára. A történelmi dokumentumok, naplók és költemények alapján könnyen lehet, hogy ezelőtt soha nem virágzott ilyen korán a japáncseresznye Kiotó városában, a BBC szerint a legkorábbi fennmaradt emlékek 812-ből származnak. 

Az előző rekord 1409-ből származik, akkor március 27-én ért csúcsára a virágzás. A város szokatlanul meleg tavasszal szembesült idén, és könnyen lehet, hogy az elmúlt évtizedek egyre gyakoribb korai virágzását a klímaválság okozza. 

A szakura alig néhány napig virágzik, de mind gazdasági, mind kulturális szempontból rendkívül fontos az apró, rózsaszínes szirmok megjelenése. A barátok és a családok összegyűlnek, együtt ünnepelnek, az Instagramon pedig végigsöpörnek a japáncseresznyével készült fotók. 

Nemcsak Japánba, hanem Washingtonba is beköszöntött a tavasz a cseresznyefák virágzásával, ahova szintén a vártnál korábban érkezett el ez az időszak – írja a Scientific American. A Nemzeti Park Szolgálat vasárnap jelentette be, hogy csúcsára ért a virágzás, ez azt jelenti, hogy a virágoknak legalább 70 százaléka kinyílt.

Az elmúlt száz évben általában április 4-én nyíltak a cseresznyafák virágai az Egyesült Államok fővárosában, ám a folyamatos melegedés miatt az időjárásra különösen érzékeny japáncseresznye díszbe borulása ékes példája az éghajlatváltozás hatásainak.