A Szíria elleni invázióról is tárgyalt Putyinnal a török elnök
Egyre inkább úgy tűnik, hogy miközben Ukrajna és Oroszország háborúban áll egymással, egy régóta húzódó közel-keleti konfliktus újra fellángolhat.
Amerikai katonai konvoj halad az iraki határ felé az északkelet-szíriai Rász el-Ajn városon keresztül 2019. október 20-án, az észak-szíriai harcokra vonatkozó amerikai-török tûzszünet idején. Az október 17-én kötött tûzszüneti megállapodás értelmében a rendelkezésre álló öt nap alatt a kurd harcosoknak ki kell vonulniuk abból a 440 kilométer széles, Manbidzstól az iraki határig tartó, 32 kilométer mély sávból, ahol Ankara biztonsági övezetet akar létrehozni.
MTI/EPA/Ahmed Mardlini 
Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke ugyanis korábban is jelezte, hogy inváziót tervez indítani Szíria ellen bő egy hónappal azt követően, hogy Irak ellen is megindították ezt, elsősorban a kurdok lakta területek ellen.
Fontos tudni, hogy Törökország és a kurdok között 1984 környékén mérgesedett el a viszony, amikor a Kurd Munkáspárt (PKK) felkeléseket szervezett az ország keleti részén, amelynek következtében már tízezernél is több ember elhunyt.
A PKK és annak különböző kurd szövetségesei, mint a Szíriában állomásozó YPG (Népi Védelmi Egységek) is terrorszervezetként vannak definiálva Törökországban és Erdogan elnök tűzzel-vassal próbálja kiszorítani a kurdokat az országból.
Amit a törökök, az irakiak és a szíriaiak kvázi szakadárharcként fognak fel, az valójában a gyarmatbirodalmak rossz felosztásának eredménye, ugyanis a gyarmatbirodalmak felbomlása során a nagyhatalmak nem voltak tekintettel a kurd államiságra, amikor az új határokat meghúzták, így a kurdok állam nélkül maradtak – egyebek mellett ezért is küzdenek a kurdok évtizedek óta.
Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy míg a kurdokra terroristaként tekintenek a törökök, addig a Szíriában lévő kurd YPG volt gyakorlatilag az Egyesült Államok legfőbb szövetségese, amikor beavatkoztak az országban az Iszlám Állam térhódítása miatt.
Nem véletlen, hogy Washington nem éppen volt boldog, amikor a NATO-szövetséges törökök korábban is beavatkoztak Szíriában, éppen a kurdok ellenében. Erre 2019-ben került sor, amikor az Eufrátesztől keletre lévő területeket uralma alá hajtotta a török hadsereg.
Most pedig Erdogan a Szíria elleni invázió újabb hullámát tervezi, állítása szerint 30 kilométer mélyen akarnak létrehozni egy ütközőzónát, amelyről – mint azt Putyinnal közölte – már 2019-ben megállapodást kötöttek, de még nem implementálták – írja az AP.
Kérdés, hogy ez miként fogja befolyásolni a szíriai erőviszonyokat, különösen arra tekintettel, hogy az orosz hadsereg jelentősen csökkentette jelenlétét az országban az ukrajnai háború miatt, a kormányerők ugyanis orosz segítséggel tudták eddig konszolidálni a hatalmat.
