Szándékosan hagyta terjedni a koronavírust a brazil kormány?
Súlyos vádakat fogalmaztak meg a Jair Bolsonaro vezette brazil kormány ellen, mely szerint szándékosan hagyták, hogy a SARS-CoV-2 vírus megfertőzze az embereket.
Jair Bolsonaro brazil elnök (b) bejelenti, hogy meneszti Luiz Henrique Mandetta egészségügyi minisztert Brazíliavárosban 2020. április 16-án, utódja a tárcavezetõi tisztségben Nelson Teich onkológus (j) lesz. Mandetta szorgalmazta az általános karantén alkalmazását a koronavírus-járvány lassítására, amivel a brazil elnök nem értett egyet.
MTI/EPA/EFE/Joédson Alves 
Brazília a világ egyik legsúlyosabb járványkitörését kapta a nyakába, melyben nem kis szerepe volt az ország vezetésének. Cikkünk írásának pillanatában rendelkezésre álló adatok szerint Brazíliában regisztrálták a harmadik legtöbb fertőzöttet globálisan, szám szerint 9 130 790-et, akik közül 222 926 ember életét vesztette, mely a második legrosszabb adat.
Egy nemrég elkészült tanulmányban pedig azzal vádolják Jair Bolsonaro kormányát, hogy elsősorban gazdasági okok miatt szándékosan hagyták tombolni szabadon a vírust. Az El Pais birtokába jutott dokumentumot a Sao Paoloi Egyetem Kutatóközpontja és Latin-Amerika egyik legelismertebb igazaságügyi szervezete, a Conectas Direitos Humanos készítette.
A tanulmányban arra világítottak rá, hogy a szövetségi kormány az elnök nyomására szándékosan hagyta terjedni a vírus, sőt biztosítani kívánták a vírus terjedését. Mint írják, minden intézményi szintű stratégia erre utal, és az adatok elemzése alapján megvolt erre az oka Bolsonaronak:
„A szövetségi kormány járványkezelési hatékonysága és elkötelezettsége a vírus széleskörű terjedésének kedvezett. Ennek egyetlen célja volt: a gazdasági tevékenységek és a gazdasági élet újraindítása, bármi áron”
Habár a tanulmány szerzői leszögezik, hogy a brazil kormány döntése egy puszta politikai döntés volt, melyben a gazdaságot részesítették előnyben, azonban azt is kihangsúlyozták, hogy ez „a brazilok élethez és egészséghez fűződő jogának precedens nélküli megsértése és sárba tiprása volt”.
A tanulmány ezen felül kitér arra is, hogy mennyire súlyosan nehezítette a helyzetet Jair Bolsonaro őrült kommunikációja. Az első eset például március 17-én volt, ahol Bolsonaro úgy fogalmazott a koronavírus kapcsán, hogy az egész egy hisztéria, és mindenki úgy csinál, mintha vége lenne a világnak.
Amikor pedig április 28-án megkérdezték, hogy mit gondol arról, hogy a brazil halálozási adatok lekörözték a járvány fészkének, Kínának a halálozási adatait, mindössze annyit mondott: „és akkor? Nagyon sajnálom őket, de mégis mit kellene csinálnom? Lehet, hogy az utolsó nevem Messiás, de nem tudok csodákat tenni”.
Bolsonaro egész 2020-as éve arra ment el gyakorlatilag, hogy folyamatosan úgy beszélt a koronavírusról, mint egy vírustagadó akármelyik Facebook-csoport kommentfalain. Mindent elismert, csak a járvány súlyát nem, több alkalommal is kicsi influenzának nevezte, és még akkor sem enyhített az álláspontján, amikor maga is elkapta.
November 10-én volt még egy érdekes beszéde, melyet az El Pais kiemelt, ami a tanulmány szerint – a többi kommunikációval együtt – csak arra bíztatta a brazilokat, hogy tüntessenek a korlátozások ellen, és szegjék meg azokat:
„Minden csak a járványról szól, a járvány így, a járvány úgy. Ugyan már, ezt már abba kellene hagyni. Nagyon sajnálom a halottakat, tényleg nagyon sajnálom. De mind meghalunk egy nap. Nem kell elmenekülni előle, nem szabad elmenekülni a valóság elől. Nem lehetünk többé kislányok országa”
fogalmazott.
Fontos megjegyezni, hogy a Bolsonaro-féle járványkezelés odavezetett, hogy az Amazon régióban egy új vírustörzset is azonosítottak, mely folyamatosan szedi az áldozatait, és olyannyira túlterhelte az egészségügyi ellátórendszert, hogy egyszerűen kifogytak az oxigénből, és már nemzetközi segítséget kértek a helyzet megoldására.
