Oroszország hazaárulásnak minősítheti, ha valaki az ellenséghez disszidál, és ez még mind semmi
Számos más büntetést is kioszthatnak az oroszok, akik mindenképpen el akarják kerülni állampolgáraik átállást az ukrajnai háború ideje alatt.
Fotó: Orosz katona a mariupoli Azovsztal acélipari üzem területén 2022. június 13-án. Az Azovi-tenger partján fekvő kikötőváros a kizárólag Oroszország által elismert "Donyecki Népköztársaság" ellenőrzése alatt áll, miután az orosz erők hosszú ostrom árán elfoglalták. A kép területén az orosz védelmi minisztérium által újságíróknak szervezett túrán készült.
MTI/EPA/Szergej Ilnyickij 
Az orosz Állami Duma elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely szerint Oroszország hazaárulással teszi egyenlővé, ha valaki egy katonai helyzet ideje alatt átáll az ellenséghez. Mindezt bűncselekménynek minősítik, ami 12-től 20 évig terjedő börtönbüntetéssel és maximum 500 ezer rubel megfizetésével járhat.
Az opciók között szerepel az is, hogy a büntetés mértékét az illető három éves bérében határozzák meg, vagy két évet kap pénzbüntetés nélkül. Azok az orosz állampolgárok, akik más országokban vesznek részt katonai tevékenységekben, melyek Oroszország érdekei ellen irányulnak, 12-20 év börtönbüntetésre számíthatnak.
Azok is súlyos büntetést kapnak, akik külföldi hírszerző ügynökségekkel működnek együtt. A javaslat szerint 2-8 évet kapnának a bűnösök, és maximum 1 millió rubeles büntetést rónának ki rá, vagy legfeljebb az elítélt három év alatt megkeresett bére kerül az államkasszába. Függően a bűncselekmény súlyától, a bűnös két évet is kaphat, pénzbüntetés nélkül.
A titkos kapcsolatfelvétel és annak folytatása szintén bűncselekménynek minősülnek, közelebbről azon tevékenységek, melyek Oroszország ellen irányulnak. Abban az esetben, ha az ügyben érintett személy önként és haladéktalanul tájékoztatja az állami szerveket az ehhez hasonló együttműködésről, akkor mentesülhet a büntetés alól, de csak akkor, ha nem volt szó aktív tevékenységről.
Azok, akik Oroszország biztonságát veszélyeztetik, vagy akadályozzák az állami szervek munkáját, 100 és 500 ezer rubel közötti büntetést fizethetnek. Ebben az esetben is lehetséges, hogy az elítélt három évi bérét kapja meg az állam, illetve 1-3 évig terjedő börtönbüntetést kapjon. Az ebben a három évben szerzet bevétel sem az elítéltet illetné meg, hanem az államot.
Azok a zsoldosok, akik fegyveres konfliktusban vesznek részt, 7-15 évet kaphatnak, ami sokkal súlyosabb lenne, mint a jelenlegi törvény, mely 3-7 évig terjedő szabadságvesztésről szól. A zsoldok toborzása, kiképzése és finanszírozása 12-18 évet érhet a rács mögött – írja a TASS.
