Azzal vádolják a német vállalatokat, hogy hasznot húznak a kínai ujgur muszlim kényszermunkából
Több német vállalatot is azzal vádolnak, hogy „hasznot húznak” a Kínában élő ujgur muszlimok kényszermunkájából.
Fotó: AP 
A vádat a berlini székhelyű nem kormányzati szervezet, az Európai Alkotmányjogi és Emberi Jogi Központ (ECCHR) fogalmazta meg. A panaszban olyan ismert márkákat neveztek meg, mint a Hugo Boss és a C&A ruházati láncok, valamint a Lidl, az Aldi Nord és az Aldi Sud diszkontláncok.
Az ECCHR szerint a vállalatok „közvetlenül vagy közvetve” részt vettek a kínai Hszincsiang tartományban élő muzulmán ujgur kisebbség tagjainak kényszermunkájában. Az egyesület szerint a márkák „emberiség elleni bűncselekményekben való állítólagos bűnrészességben” vétkesek, a vállalatok azonban tagadták az állításokat.
Az elmúlt hónapokban több nyugati ország is azzal vádolta Kínát, hogy az ujgur muszlimokat hatalmas munkatáborokban tartja fogva az ország nyugati részén. Az Egyesült Államok azt állítja, hogy Peking népirtást hajt végre az ujgurok és más törökök ellen Hszincsiangban, ahol szakértők becslése szerint több mint egymillió embert tartanak fogva.
Peking még mindig elutasítja a népirtás kifejezést, és a táborokat szakképző központoknak nevezte, az ujgurok azonban azt mondják, hogy arra kényszerítik őket, hogy adják fel vallási hagyományaikat, és be is börtönzik őket, miközben a multinacionális vállalatoknak szállító textilgyárakban dolgoznak.
Panaszában az ECCHR azt állítja, hogy a német vállalatok a régióval való üzleti kapcsolataik fenntartásával „segítik és felbujtják ezeket a bűncselekményeket”, még akkor is, ha nem volt kézzelfogható bizonyíték a kényszermunkára. A C&A közleményben közölte, hogy „nem tűri a kényszermunkát a beszállítói láncban”.
Az Aldi eközben kijelentette, hogy „minden üzleti partner számára kötelező érvényű normákat” hozott létre az ilyen problémák megelőzése érdekében. A Hugo Boss szintén közleményben közölte, hogy „több hónappal ezelőtt megkérte a beszállítóit, hogy tájékozódjanak és erősítsék meg, hogy az áruk előállítása az ellátási láncban az emberi jogokkal összhangban történik”, és hozzátette, hogy „abszolút prioritást” biztosít az ügynek.
A Lidl eközben elítélte a szóban forgó gyakorlatot, és az AFP-nek azt mondta, hogy a civil szervezet panasza „régi beszállítói listákon” alapul. Áprilisban a Sherpa korrupcióellenes csoport egyébként egy ehhez hasonló panaszt nyújtott be Franciaországban négy multinacionális ruházati vállalat ellen.
