Megfejtették a pulzárok intenzív sugárzásának fél évtizedes rejtélyét
Helyére került a kirakós utolsó darabja, miután egy 1967 óta húzódó tudományos paradoxon megoldására sikerült rájönniük a kutatóknak.
Helyére került a kirakós utolsó darabja, miután egy 1967 óta húzódó tudományos paradoxon megoldására sikerült rájönniük a kutatóknak.
A pulzárok olyan neutroncsillagok, amelyek extrém gyorsasággal forognak. Amikor az első ilyen kozmikus jelenségeket két brit tudós felfedezte több mint 50 évvel ezelőtt, mindenki úgy gondolta, hogy az elektromágneses sugárzásokat földönkívüliek bocsáthatták ki a világűrbe.
A Journal Physical Review Letters lapban megjelent tanulmányban egy nemzetközi kutatócsapat végre pontot tehetett az ügy végére, ugyanis a pulzárok mágneses pólusain előforduló plazmaállapotok szimulációi útján rájöttek, mik okozhatják ezeket a különös sugarakat.
A szimuláció során bebizonyították, hogy a pulzárok körül lévő elektromos tér felgyorsítja a töltéssel rendelkező részecskéket, ezáltal magas energiájú protonok keletkeznek, amelyek kölcsönhatásba lépnek a mágneses mezővel. Ezeknek az interakcióknak köszönhetően elektron-pozitron párok jöhetnek létre, melyeknek saját elektromos mezőjük van, ezáltal elfojtják a pulzár eredeti elektromos tér erejét.
Végül annyira gyengévé válnak, hogy a negatív és a pozitív pólusok között felváltva oszcillálnak. Ha ezek a rezgések nincsenek összehangolva a pulzár erős mágneses mezőjével, akkor elektromágneses sugárzást lövellnek ki magukból.
Alexander Philippov, a New York-i Flatiron Intézet Számítástechnikai Asztrofizikai Központjának professzora és egyben a kutatás vezető szerzője elmondta, hogy a folyamat magyarázata merőben eltér a korábbi feltételezésektől:
„A jelenség kicsit hasonlít a villámokra. Szinte a semmiből erőteljes kisülések jönnek létre, melyek elektron- és pozitronfelhőket generálnak, utána pedig elektromágneses hullámokat gerjesztenek maguk után.”
A tudósok felfedezéseinek leginkább az Einstein által előrejósolt gravitációs hullámok és a pulzárok emisszióival kapcsolatos vizsgálatoknál vehetik hasznát a jövőben a csillagászok és a fizikusok.
Kapcsolódó hír:
