Levegőből készít ízletes steaket és csirkemellet egy startup
Az amerikai Air Protein vállalat a levegőben található szén-dioxidot finom húsdarabokká alakítja át, mégpedig speciális baktériumok segítségével.
Twenty20 
Az Air Protein alapítói, Lisa Dyson és John Reed fizikusok korábban az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Berkeley Laboratóriumában dolgoztak együtt egy forradalminak hitt projekten, melynek célja az éghajlatváltozás megfékezése volt.
Mivel az üvegházhatású gázok éves emissziójának közel egynegyedéért a mezőgazdaságot tartják felelősnek, ezért a kutatók úgy gondolták, érdemes lenne a levegőben egyre sűrűbben előforduló szén-dioxidot visszaalakítani ártalmatlan, akár fogyasztható szerves anyaggá, lecserélve ezáltal az állattenyésztésből származó húsokat.
A páros korábban felfedezett egy 1960-as NASA-tanulmányt, amelyben az amerikai űrügynökség szakemberei azt vizsgálták, miként lehetne az űrhajósokat hosszabb időtartamú Mars-misszió során, forráshiány esetén megfelelő módon táplálni. Egyik felvetésük szerint az asztronauták által kilélegzett szén-dioxidból élelmet lehetne előállítani, méghozzá különféle mikrobák segítségével, ám mivel a küldetés sosem valósult meg, ezért az ötlet is a feledés homályába merült.
Dyson és Reed az elmúlt két évtizedben több alkalommal is próbálkoztak a technológia csiszolásán, végül 2019-ben megalapították startupjukat, melynek csúcsterméke az a mesterséges úton elkészített steak lett, amit semmi másból, mint pusztán levegőből növesztettek.
Az Air Proteinnél fermentációs tartályokban tenyésztik a hidrogenotróf baktériumokat, és szén-dioxid, oxigén, víz, nitrogén és ásványi anyagok keverékével táplálják őket. A végeredmény egy fehérjében gazdag liszt lesz, melynek aminosavprofilja hasonló a húsokban található proteinekhez, ebből pedig egyedi textúrával rendelkező ínyencségeket gyártanak.
A módszer klímavédő potenciálja kettős. Először is, a procedúra lényege, hogy közvetlen leválasztó üzemek révén szén-dioxidot választanak ki a levegőből. Másodszor, a húsok kitermeléséhez a hagyományos úton kitenyésztett finomságokhoz képest 1,5 milliószor kevesebb földterületre és 15 ezerszer kevesebb vízre van szükség.
Természetesen a legfontosabb rész az lenne, ha az eljárás költségekben is versenyképes tudna maradni a hagyományos húsokkal, valamint más húsalternatívákkal, például a szójával, a mikroproteinekkel és egyéb növényi eredetű termékekkel. Habár még eléggé drága mulatság a levegőből kinyert steak, az Air Protein kutatói szerint a megújuló energiákra támaszkodó gyártási folyamatok a jövőben egyre megfizethetőbbé válhatnak, ha pedig globális szinten sikerül kiterjeszteniük kezdeményezésüket, a jövő valóban a zöld húsoké lehet.
