Elmaradtak a magyar diákok az európai átlagtól az iskolai kompetenciaméréseken

Az Oktatási Hivatal közleményéből megtudhattuk, a mérés minden adott évfolyamon tanuló diák számára kötelező volt. Az országos kompetenciamérést egyébként a 2000-es évek elején indították azzal a céllal, hogy megnézzék, milyen állapotban van a közoktatás, és hogyan lehetne javítani a tanulók tudásán.

Halász Gábor oktatáskutató elmondta, akkoriban Magyarország az elsők között volt az OECD-közösségben, amely egy olyan rendszert hozott létre, amelynek segítségével képet kapunk minden egyes magyarországi iskola teljesítményéről, és amennyiben úgy látjuk, hogy nem jól teljesít, be tudunk avatkozni. Soron kívül Az ENSZ 145 tagállama már elismerte az önálló palesztin államot

A szakember közölte, a bonyolult minőségbiztosítási eszközrendszer fejlődésének köszönhetően jött létre az is, hogy a kétezres évek második felében egyéni tanulói azonosítót vezettünk be, amely lehetővé teszi nemcsak az iskolák értékelését, hanem akár egyes tanulók azonosítását, akikkel mondjuk előrehaladási tanulási problémák vannak, természetesen a megfelelő adatkezelési garanciák mellett.

A vizsgálatok alapján kiderítették, hogy Magyarországon jelentős összefüggés van a tanulók iskolai teljesítménye és a családok szociális, illetve pénzügyi háttere között. A legutóbbi eredmények alapján a magyar diákok átlagpontszáma minimális mértékben javult a korábbi felmérésekhez képest.

Az elmúlt tíz év összevetésében olvasásban 18, természettudományokban 12, matematikában pedig 9 pontos visszaesést tapasztaltak. Mindezekből kifolyólag Magyarország a 79 vizsgált ország között olvasásból a 30., természettudományokból a 32., míg matematikából a 33. helyen áll.

„Az, hogy mennyire voltak sikeresek a tanulásban a tanulók, alapvetően függött attól, hogy mennyire volt hozzáférésük az informatikai eszközökhöz, és ebben óriási különbségek voltak a különböző szociális hátterű tanulók és családok között” – magyarázta a mérés eredményeit Halász Gábor.