Kína és Oroszország nem áll be a sorba Észak-Korea ügyében, az USA „csalódott“
Az Egyesült Államok egyértelmű „csalódottságát“ fejezte ki, miután a Biztonsági Tanács nem tudta szigorítani a szankciókat a tiltott rakétakilövések sorozata után.
Fotó: UN Photo/Evan Schneider 
Kína és Oroszország megvétózta az ENSZ Észak-Koreával szembeni szankcióinak szigorítására vonatkozó javaslatot, miután idén több rakétakilövést is végrehajtottak. Ezzel 2006 először fordult elő, hogy az ENSZ BT öt állandó tagja között nézeteltérés alakult volna ki.
A Tanács fennmaradó 13 tagja megszavazta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amely az Észak-Koreába irányuló dohány- és olajexport betiltását javasolta. A határozat feketelistára tette volna a Lazarus hackercsoportot is, amely az Egyesült Államok szerint kapcsolatban áll Észak-Koreával – írja az Al Jazeera.
Az egységes Biztonsági Tanács Észak-Korea 2006-os első atomkísérletét követően szankciókat vezetett be, és az évek során összesen 10 határozatban szigorította azokat, amelyekkel eddig sikertelenül megpróbálta megfékezni Észak-Korea nukleáris és ballisztikusrakéta-programját, valamint elvágni a finanszírozást – eddig sikertelenül.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete „kiábrándító napnak“ nevezte a szavazást a tanács számára.
„A világnak egyértelmű és jelenlévő veszéllyel kell szembenéznie a KNDK (Észak-Korea) részéről. A Tanács visszafogottsága és hallgatása nem szüntette meg, de még csak nem is csökkentette a fenyegetést. A KNDK felbátorodott“ – mondta a tanács előtt.
A brit, francia és dél-koreai küldöttek hasonló félelmeknek adtak hangot, Nicolas de Riviere francia nagykövet kiemelte, hogy „a vétó használata védi az észak-koreai rezsimet, és szabad kezet ad neki, hogy további fegyvereket indítson“.
A további lépések megvétózása után Kína és Oroszország közölte a Biztonsági Tanácsban, hogy az Egyesült Államoknak inkább javítania kell a párbeszédet Észak-Koreával, mintsem további szankciókat választania. A két ország humanitárius okokra hivatkozva szorgalmazta a szankciók enyhítését.
„A KNDK [Észak-Korea] elleni újabb szankciók bevezetése zsákutcába vezető út. Hangsúlyoztuk a Phenjanra gyakorolt szankciós nyomás további erősítésének hatástalanságát és embertelenségét“ – emelte ki Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzia.
Kína ENSZ-nagykövete, Zhang Jun szerint az Észak-Korea elleni további szankciók csak további „negatív hatásokhoz és a konfrontáció eszkalálódásához” vezetnének, aláhúzta, hogy „a félszigeten kialakult helyzet elsősorban az USA megingott politikájának és a korábbi párbeszédek eredményeinek be nem tartásának köszönhetően alakult olyanná, amilyen ma“.
A denuklearizációs tárgyalások 2019 óta elakadtak, amikor Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Donald Trump akkori amerikai elnök vietnami csúcstalálkozója megállapodás nélkül meghiúsult.
Joe Biden elnök kormánya többször is kijelentette, hogy hajlandó előfeltételek nélkül tárgyalni Észak-Koreával, és nem fog „nagy alkut“ kötni. Phenjan eközben kevés érdeklődést mutatott a munkaszintű tárgyalások iránt.
Az ENSZ Közgyűlése a következő két hétben Észak-Koreáról fog tárgyalni egy új szabály értelmében, amely szerint a 193 tagú testületnek minden alkalommal össze kell ülnie, amikor az öt állandó tag – Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság – egyike vétót emel a Biztonsági Tanácsban.
